Börtönök magánpénzből
Várhatóan némi csúszással, de az idén, illetve legkésőbb a jövő év elején mindenképpen üzembe helyezik a két új, magántőke bevonásával épülő börtönt. Az eredeti tervek szerint június végén adták volna át a létesítményeket, ám a pályáztatás körüli bonyodalmak, illetve a tavalyi esős időjárás és a régészeti feltárás néhány hónapos késedelmet okoz. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium büntetés-végrehajtási osztályának vezetője elmondta: Szombathelyen a korábbi laktanyában egyelőre a bontási munkák folynak, Tiszalökön viszont már szerkezetkész a börtön. Katonáné Borka Katalin tájékoztatása szerint a két helyen nyolc-, illetve hétszáz rabot tudnak majd befogadni, és a zárkaépület mellett éttermet, foglalkoztató helyiségeket, könyvtárat, még kápolnát is kialakítanak, a biztonságot pedig őrtornyok és hat méter magas kerítés szolgálja.
A létesítmények egyenként kilencmilliárd forintba kerülnek, ám a PPP-konstrukció lényege, hogy a vállalkozások nemcsak a kivitelezés költségeit viselik, hanem a futamidő végéig az üzemeltetést is vállalniuk kellett. Vagyis: közvetlenül a rabok őrzésével, nevelésével, illetve a biztonsággal kapcsolatos feladatokon kívül minden másról, így az étkeztetésről, a mosatásról, az épületek karbantartásáról, sőt az elítéltek foglalkoztatásáról is ők gondoskodnak. Ennek fejében az állam azt vállalta, hogy tizenöt évig intézményenként 1,9 milliárd forintot fizet, amit kizárólag a mindenkori hivatalos inflációnak megfelelő mértékben emelhetnek. Mindazonáltal nem magánbörtönök készülnek, hiszen az alapfeladat - tehát a rabok "kezelése" - a büntetés-végrehajtás dolga marad.
A vállalkozások persze nem csekély kockázatot vállaltak, hiszen, ha rosszul kalkuláltak, ráfizethetnek. Az 1,9 milliárd forintot több börtön gazdasági mutatói alapján számolták ki, és az összeg jelentős részét - becslések szerint több mint a felét - elviszi az üzemeltetés. A beruházásra fordított kilencmilliárd megtérülése szempontjából tehát csak a fennmaradó résszel kalkulálhatnak, de hogy ez mennyi, arról nem kaptunk konkrét adatokat. Annyi viszont tény, hogy a büntetés-végrehajtás öszszes költsége az idén rabonként 2,2-2,3 millió forint. Igaz, a PPP-börtönökben viszont a személyzet - létesítményenként 280 fő - bérét a büdzséből fedezik, ami további nyolcszázmillió forint körüli tétel. A toborzás és a kiképzés már meg is kezdődött.
A kockázat egyébként a PPP-konstrukció teljes körű jogi szabályozása híján kölcsönös. Emiatt ugyanis kizárólag üzleti alapon, a polgári jog szabályai szerint működik a rendszer. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tiszalöki börtön 15 évig, vagyis a futamidő végéig nem kerül állami tulajdonba, ezért sajátos helyzet alakulhat ki, ha a vállalkozó esetleg nem teljesítené a kötelezettségeit. Ezzel kapcsolatos aggályainkra az osztályvezető csak annyit válaszolt, hogy valóban szerencsésebb lenne a kölcsönös kötelezettségek és a kockázatvállalás módjának jogszabályi határozása.
Mindez nem csak gazdasági kérdés, hiszen az Európa Tanács kínzás vagy embertelen bánásmód megelőzésére alakult bizottságától a börtönviszonyok miatt Magyarország már több figyelmeztetést is kapott - hangsúlyozta Katonáné. (A bizottság hamarosan ismét idelátogat.) A 140 százalékos túlzsúfoltság önmagában is embertelen körülményeket teremt, ezért mindenképpen új fegyintézeteket kell építeni, saját források híján magántőke bevonásával. Az 1400 új férőhely átadásával - a szombathelyi megyei börtön megszűnése miatt száz hely kiesik - várhatóan a kihasználtság 120 százalékra csökken, ugyanakkor az elítéltek egy részét a lakóhelyéhez jóval közelebb helyezhetik el, ami szintén követelmény.
