Jászladány: a járhatatlan folyosó
- Nincs jobb dolguk, már megint hőbörögnek - kommentálta az arra járó nem romák többsége azt a csendes demonstrációt, amelyet a napokban szervezett a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet a falu központjában lévő iskola, majd a helyi polgármesteri hivatal előtt.
A jászladányi romák nemrég azért tiltakoztak, mert szerintük a szegregáció, a cigány gyerekek elkülönítésének szándéka egyre erősebb a településen. Néhány hete ugyanis a Jókai úti iskolában - amelynek egyik felét az alapítványi, másik felét az önkormányzati iskola használja - lezárták azt a folyosószakaszt, amelyen keresztül az önkormányzati intézményben tanuló, jórészt roma gyerekek az ebédlőt megközelítették. Emiatt a gyerekek csak az iskolaépületet megkerülve tudnak eljutni az ebédlőbe. A folyosó az alapítványi iskola bérleménye, s ők arra hivatkoztak: ez a térfél hozzájuk tartozik, rendelkezhetnek felette.
Jászladányban a feszültségek 2001-ben kezdődtek a helyi roma kisebbség és település vezetői között, miután a felújított önkormányzati iskola épületének felét a képviselő-testület az alapítványi iskolának bérbe adta. A cigány gyerekek többsége emiatt a falu másik, lepusztult önkormányzati iskolájába került át. Roma jogvédők megpróbáltak beíratni az alapítványi iskolába több cigány gyereket, s vállalták: kifizetik a havi háromezer forintos fejenkénti tandíjat. Ezt azzal utasított el az alapítványi iskola, hogy betelt a létszámkeret.
A faluban az elmúlt hat évben alig akadt olyan év, amikor ne lett volna valamilyen demonstráció - vagy a nem roma szülők által életre hívott alapítványi iskola mellett, vagy épp ellene. Néha csak csendes utcai tüntetés, máskor éhségsztrájk, esetleg traktoros, félpályás útlezárás borzolta a korábban csupán hagymatermeléséről híres község lakóinak életét. Volt olyan tanévkezdés, amikor a gyerekek nem tudták, melyik iskola tanulói lesznek: az első nap még a magániskolába mentek, másnap meg már visszakerültek az önkormányzatiba, mert az akkori oktatási miniszter nem adott engedélyt az alapítványi iskola működésére. Az elmúlt években vizsgálódott itt a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, jöttek oktatási szakértők, megfordultak sztárügyvédek és a közigazgatási hivatal jogászai. A tévés forgatócsoportokat már messziről felismeri még az óvodás kisgyerek is, a riportereket, újságírókat lassan nevükön szólítják a boltosok, s az elmúlt években, azok a helybéliek is megtanultak frappánsan nyilatkozni, akik korábban csak filmeken láttak ilyesmit.
Jászladányban 2001 óta nem sikerült közelíteni az álláspontokat a többségi és a kisebbségi közösségek, legfőképpen vezetőik között. Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke szerint az iskolai folyosó lezárása újabb kísérlet a cigány és nem cigány tanulók teljes elkülönítésére.
- Az a gyerek, aki úgy nő fel, hogy szinte légmentesen elzárják előle a roma gyerekeket, nem kellett együtt tanulnia, játszania velük, nem sikerült bepillantania kultúrájukba, zenéjükbe, szokásaikba, később is az elkülönülésre és nem az elfogadásra törekszik majd - mondta Kállai a csendes demonstráción. Szerinte szégyen, hogy az önkormányzati iskola vezetői elfogadják a rájuk bízott gyerekek kirekesztését. Ezért petícióban követelték a polgármester, valamint az önkormányzati iskola igazgatójának lemondását. A roma vezető hozzátette: ha nem érnek el eredményeket, készek arra is, hogy kivegyék a gyerekeket az iskolából. Úgy fogalmazott: - Inkább üljenek otthon és bámulják a falat, mint hogy nap mint nap megalázzák őket.
Dankó István polgármester azzal a feltétellel vette volna át a romák petícióját, ha előbb azok végighallgatják az iskolaügyről szóló részletes beszámolóját. Ezt Kállaiék elutasították, mondván: nem ülésezni jöttek. Így a romák delegációja végül nem adta át a petíciót sem a polgármesternek, sem az önkormányzati iskola igazgatónőjének.
Az általános iskola vezetői szerint nem olyan tragikus a helyzet Jászladányban, mint azt a demonstrálók hangoztatták. Gulyás István, a jászladányi Móra Ferenc Általános Iskola igazgatóhelyettese szűkszavúan azt válaszolta a folyosó lezárásával kapcsolatos kérdésünkre: ez egy felfújt ügy. Tóth Ibolya, az alapítványi iskola igazgatója elmondta: a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben nem az ő utasítására zárták le a folyosót, hanem a bérbeadó önkormányzat és az épületet bérlő alapítvány közötti megállapodásnak szerzett érvényt a tulajdonos önkormányzat, amikor a folyosó lezárásáról rendelkezett. Tóth Ibolya szerint ezt már 2002-ben, az iskola indulásakor meg kellett volna tenni. Tavaly az Alkotmánybíróság is kimondta: jogszerű volt az iskola bérbeadása, s ennek értelmében az alapítvány törvényesen rendelkezik az általa bérelt épületrész felett - mondta az igazgatónő.
Egy néhány éve készült átfogó szociológiai felméréséből kiderült: Jászladányban a felszín alatt mélyen gyökereznek az előítéletek. A roma lakosság nem jut munkalehetőséghez, s jórészt azokat a szociálpolitikai lehetőségeket sem használhatja ki, amelyek segítségével könnyebbé válhatna egy-egy család élete. A romákat az úgynevezett rokonszenvskálán minden kisebbségi csoport megelőzi. A cigányoknál egyedül az életmódjuk miatt "stigmatizált" csoportokat - alkoholistákat, kábítószereseket és a bőrfejűeket - sorolták hátrább a felmérés kérdéseire válaszolók. Az is kiderült: Jászladányban a nem romák többsége nem szeretne egy munkahelyen dolgozni vagy egy utcában lakni cigányokkal.
Arról, hogy hová vezet, ha már iskolás korban a jászladányihoz hasonló módon megkülönböztetik egymástól a gyerekeket, egyelőre nem készült felmérés.
