Az ártatlanok és a bűnösök együttes üldözésének gyakorlatát. Ez a törekvés nem a cigányok ellen irányul, hanem mindenki ellen, aki nem kedveli a bűnt és a diktatúrát. A "cigánybűnözés" fogalmától nem a cigány származású bűnelkövetőknek kell félniük, hanem mindenkinek, aki ártatlan, származásától függetlenül. Ezért nemcsak helytelen, de nem is bölcs dolog a roma szervezeteket magukra hagyni egy nagy ellenzéki párt kis rasszista szövetségese elleni hadakozásban.

A "cigánybűnözés" fogalmát elvileg lehet nem rasszista módon is definiálni, csak úgy nincs semmi értelme. Vannak bűncselekmények, amelyeket cigányok követnek el. Ezeket éppoly joggal lehet egybefogni a cigánybűnözés kategóriájába, mint a nem cigányok által elkövetett bűncselekményeket a gádzsóbűnözés kategóriájába, vagy a bármilyen származású magyarok által elkövetetteket a magyarbűnözés kategóriájába. Mit érezne az ártatlan magyar olvasó, ha a magyarbűnözés kategóriájáért kampányolnának körülötte véresszájú hadak? Szerintem rosszul érezné magát. Hiába mondanák neki a kampányolók - mint a Jobbik a romákról -, hogy csupán a magyarok "szélsőséges szegmenséről" szól a kampány, akkor is megalázva, megbélyegezve és veszélyben érezné magát. És okkal. Társadalmi és történeti tényezők többé-kevésbé meghatározzák, hogy milyen helyzetben lévő, milyen múltból és családból jövő emberek milyen valószínűséggel követnek el bűncselekményeket. Ezt lehet kutatni, kell is, minden kriminalizáló tényező fontos társadalmi probléma, amit kezelni kell(ene). Az ártatlan magyar azért érezné veszélyben magát a "magyarbűnözés" kategóriájától, mert tudná, hogy a bevezetésének egyetlen magyarázata lehet: másképp akarják kezelni a magyar bűnösöket, mint a nem magyar bűnösöket, és főleg másképp a magyar ártatlanokat, mint a nem magyar ártatlanokat. Aki elfogadja azt az egészen egyszerű tételt, hogy sem a bűnösség, sem az ártatlanság mértéke nem függ a származástól, annak a számára a "cigánybűnözés", a "magyarbűnözés", vagy a "zsidóbűnözés" (hatvan-nyolcvan évvel ezelőtt rendkívül divatos) fogalma csak gyűlöletes lehet.

Ha ez ilyen evidens, akkor miért nem az oly sok ember számára? Hát nyilván azért, mert ez a sok ember frusztrált. Attól, hogy rengeteg a földerítetlen bűncselekmény és az elítéletlen bűnelkövető. Ettől szenvednek az áldozatok és ez bántja mindenki igazságérzetét. Hogyne bántaná. És hogyne lenne sok, amikor az ötvenszázalékos bűnfelderítési mutató már jónak számít. És a bűncselekmények bizonyos kategóriáiban sokkal rosszabb az arány. Például a tipikusan rendőrök vagy a politikai és gazdasági elit által elkövethető bűncselekmények (bántalmazás hivatali eljárásban, kényszervallatás, korrupció, befolyással való üzérkedés, csődbűntett) esetében nagyon rossz. Ebben a körben a romák történetesen "alulreprezentáltak", a gádzsók tehát nyilván "felülreprezentáltak", amiről természetesen egyetlen ártatlan gádzsó sem tehet. A "rendőrbűnözés", a "milliárdosbűnözés", a "politikusbűnözés" fogalmát mégsem akarja bevezetni senki. Hál' Istennek.

Mert mire jó egy ilyen kategória? Hogy igazolja az ártatlanok üldözését. Hogy a frusztrációt úgy oldjuk fel, társadalmi nyavalyáink kezelését úgy szabotáljuk el, a bűnüldözés gyengeségeit úgy álcázzuk, hogy szabad kezet adunk a hatóságoknak egész csoportok, közösségek, életmódok üldözésére. Azzal a föltételezéssel, hogy azokban ott rejtőzik az egyedileg földeríthetetlen és elháríthatatlan bűn. A politikusok, a milliárdosok, a hatóságok dolgozói esetében persze nem adunk szabad kezet, mert ők erősek. Marad a "cigánybűnözés".

A parlament jobboldalán már a kilencvenes évek elején vastaps üdvözölte az észak-magyarországi "razziákat", amikor a bűn lelkes üldözői sorozatban vertek szét egész telepeket asszonyostul, gyerekestül. A Demokrata bemutat két kocsmai verekedést a millióból, puszta hallomás alapján azonosítani vél egy gyilkost, és ezt hatalmas cikkben "magyarországi cigányterrorként" mutatja be. A Magyar Nemzet évek óta gyilkosok bandájaként ír a Strasbourgba vándorolt romákról, miközben az egész csoportból összesen két embert gyanúsított valamivel a rendőrség, de őket sem emberöléssel. Ennek a szellemnek az elszabadítása a Jobbik kampányának a célja. A bűn kiterjesztése az ártatlanokra ugyanúgy megy majd (majd?) szellemi és politikai csoportok esetében is, mint a romákéban. Ha ez a szellem elszabadul, akkor senki ártatlan nem lesz itt biztonságban.