A "véres gyémántok" - azaz a fegyveres konfliktusokat pénzelő gyémánt-kereskedelem eddig mintegy 3,7 millió ember halálát okozta Angólában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Libériában és Sierra Leone-ben. Ezekben a fegyveres konfliktusokban súlyosan sérülnek az alapvető emberi jogok, hiszen ezen háborúkban mindennaposak a gyilkosságok, a nemi erőszak és a kínzás. Sierra Leone-ben 1991 és 2002 között több mint 50 ezer ember halt meg, több mint 2 millióan menekülni kényszerültek, és ezreket kínoztak, csonkítottak vagy erőszakoltak meg.

Az ENSZ jelentése szerint Elefántcsontpartról ma is mintegy 23 millió USA dollár értékű "véres gyémánt" kerül a legális gyémánt-kereskedelmbe. A 2006. októberi jelentés szerint az elefáncsontparti gyémántok olyan bányákból származnak, amelyek a fegyveres lázadó csoportok kezén vannak, majd a szomszédos országokba (pl. Ghana) csempészik a drágaköveket, hogy ott "tiszta" védjeggyel lássák el őket és így kerüljenek be a legális kereskedelembe.

Az 1990-es évek közepén és végén - az angólai és sierra leonei fegyveres konfliktusok idején - becslések szerint a világ gyémánt-kereskedelmének mintegy 15 százalékát tették ki azok a gyémántok, melyekhez vér tapadt.

Az ENSZ adataiből kiderül, hogy csak Angólából az UNITA fegyveres csoport évente 700 millió USA dollár értékű „véres gyémántot” juttatott ki 1996-97-ben, ami akkor a világ teljes gyémánt-kereskedelmének 10 százalékát jelentette.

Az Amnesty International (AI) és más civil szervezetek nyomására 2003 januárjában létrehozták a Kimberley Folyamat Tanusítványi Rendszerét (Kimberley Process Certification Scheme), melynek célja, hogy nyomon kövesse és kiszűrje a kereskedelemből azt a gyémántot, melynek bevételét fegyveres konfliktusok finanszírozására fordítják. Ma már 71 ország – Magyarország is - csatlakozott ehhez a rendszerhez, amelynek lényege, hogy tanusítványhoz köti a „tiszta forrásból” származó gyémánt kereskedelmét. A csatlakozó államok vállalták, hogy megfelelő rendszert dolgoznak ki és működtetnek a gyémántok eredetének nyomon követése érdekében, és csak bizonyítottan „tiszta forrásból” származó gyémánt kereskedelmét teszik lehetővé.

Sajnos azonban a rendszer még nem működik megfelelően, ráadásul a gyémántok mintegy 20 százaléka még mindig illegális csempészet útján kerül forgalomba. Ezért fontos, hogy a vásárlók minden esetben ellenőrizzék a gyémánt származási tanusítványát a kereskedőnél.

A gyémánt-kereskedelem számos fejlődő országnak fontos bevételi forrása, így a „tiszta” gyémánt kereskedelmét az AI természetesen nem kifogásolja.

(Amnesty)