Greenpeace: jegesmedvék és pingvinek a megújuló energiáért
A zöld szervezet aktivistái jegesmedvének és pingvinnek öltözve földgömböt szimbolizáló labdát gurítottak a minisztériumhoz, és ezt követően adták át küldeményüket. Az "energiaforradalmat" követelő Greenpeace MTI-hez is eljuttatott nyílt levelében azt firtatja, hogy a GKM hogyan képzeli el a jövő energiatermelését. A sajtóhíreknek megfelelően a tárca újabb atom- és gázerőművekre, vagy alternatív energiaforrásokra, és az energiahatékonyság javítására kíván támaszkodni a remélhetően hamarosan elkészülő, fenntartható energiapolitikai koncepcióban? - teszi fel a kérdést a Greenpeace.
A környezetvédők arra is választ várnak Kóka Jánostól, hogy támogatja-e majd az alternatív energiaforrások emelésére vonatkozó aktuális európai bizottsági javaslatot annak február 15-i brüsszeli szavazásán. Az EB javaslata szerint a 2020-ban megtermelt zöldenergia arányának a teljes akkori energiafogyasztáson belül legalább 20 százalékot kell elérnie. Magyarországon ez az arány jelenleg alig több mint 5 százalékot tesz ki. A civil szervezet kíváncsi arra, hogy a miniszter által már bejelentett Energia Tanács létrehozásakor kiket delegál a testületbe, és az milyen hatáskörrel rendelkezik majd.
A nyílt levéllel együtt átadott tanulmányt a Greenpeace csütörtökön mutatta be nemcsak Magyarországon, hanem Brüsszelben és több uniós tagállamban. A dokumentumot a szervezet együtt készítette az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) nevű szervezettel, amely az EU hivatalos háttérintézményeként funkcionál. A klímavédelem jegyében készült tanulmény egy globális energiastratégiát vázol fel azt bizonyítandó, hogy a megújuló energiaforrások képesek a világ energiaigényének felét biztosítani 2050-re. Az "Energiaforradalom: Egy fenntartható globális energiapolitika kilátásai" című munka gyakorlati tervet is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan lehet felére csökkenteni a globális széndioxid-kibocsátást a következő 43 évben, biztonságos és gazdaságos energiaellátás biztosítása mellett.
A jelentés elkészítésében részt vettek a Német Űrközpont Technológiai Termodinamikai Intézetének szakértői, továbbá harmincnál is több kutató és mérnök különböző egyetemekről, kutatóintézetekből és a megújuló energia iparból a világ minden tájáról. (MTI)
