Hangoztatta, hogy Magyarország a hulladékszállítás szabályozását az Európai Unió erre vonatkozó, kellően szigorú rendeletével összhangban határozta meg, attól eltérni nem lehetne. A zöldhatóság ellenőrzési tevékenységéről a miniszter elmondta: míg 2004-ben mintegy 23 ezer ellenőrzést végeztek, addig tavaly 56 ezret. A súlyos bűnügy elkövetőit nyereségvágy motiválta - jelentette ki Persányi Miklós hozzátéve, hogy a hulladékkezelés költségei Magyarországon és a régió más országaiban sokkal olcsóbbak, mint Nyugat-Európában.

Példaként említett egy korábban Csehországban előfordult, ám a magyarországinál négyszer nagyobb hulladékmennyiséget jelentő esetet, ahol a folyamatos illegális szemétimport heti 100 ezer euró hasznot hozott négy bűnözőnek, illetve nekik segítő 40 társuknak. Amíg olcsóbb Magyarországon a hulladéklerakás, addig ezzel a kihívással szembesülni kell - mondta a miniszter.

Az ügy kapcsán hangsúlyozta: "nem Németországra haragszunk, hanem a bűnelkövetőkre". Emlékeztetett arra, hogy már  korábban zéró toleranciát hirdetett az illegális hulladékelhagyás ellen, függetlenül attól, hogy külföldről, vagy belföldről származik a hulladék. A belföldi esetek kapcsán úgy vélekedett: "hazaárulást követ el az, aki abból húz hasznot, hogy (...) környezetszennyezéssel tönkreteszi az országot".

Katona Kálmán, a bizottság MDF-es elnöke hiányolta azokat az intézkedéseket, amelyek a jövőbeni esetek megelőzésére irányulnak. Szerinte a már ismert cseh ügy után az elővigyázatosság jegyében fel kellett volna készülnie a tárcának, hogy hasonlóan járhat Magyarország is.

Persányi Miklós szerint a megelőzés része az illegális hulladékelhagyás büntetésének szigorítása. Ez a tevékenység 2005 óta a Büntető törvénykönyv hatálya alá tartozik, és három év szabadságvesztéssel sújtható. Hozzátette, hogy a jelenlegi szemétügyben érintettek ezen kívül "elrettentő mértékű" bírságra is számíthatnak.  

Katona Kálmán bizonytalannak tartja az elmúlt években átszervezett zöldhatóságot, amelynek létszáma az EU-csatlakozás és a teendők sokasodása ellenére folyamatosan csökken. Utalt arra, hogy ezt a véleményét az állami számvevőszéki, illetve ombudsmani jelentések és a zöldszervezetek álláspontja is alátámasztja. Az ellenzéki politikus szükségesnek tartja, hogy a bizonyítási eljárás alatt továbbra is Magyarországon vesztegelő, mintegy 5 ezer tonnányi szemétbálát a környezeti kockázatok elkerülése érdekében megfelelően kezeljék.

Katona Kálmán szerint nem csak a széllel esetleg szanaszét szálló hulladéktól és a csapadékkal a talajba kerülő szennyezésektől kell tartani. Felvetődhet az érintettekben, hogy a bizonyítékok eltüntetése, a hulladékmennyiség csökkentése miatt felgyújtják a bálákat - vélekedett a bizottsági elnök.

Oláh Lajos, a miniszteri tájékoztató ötletét felvető MSZP-s képviselő azt javasolta a miniszternek, hogy az uniós szabályozás változtatását kezdeményezze a szállítás engedélyezését illetően. Szerinte nem csak a kamionok hivatalos irataiban kellene nyilvántartást vezetni a szállítmányról, hanem az ellenőrzések hatékonyságának javítása érdekében kötelezővé kellene tenni a szemétszállító teherautók külső megjelölését.

Józsa István (MSZP) egy olyan "hulladékalap" létrehozását javasolta, amibe a hulladékgazdálkodási cégeknek kellene befizetniük annak érdekében, hogy a jövőbeni esetek kapcsán az ártalmatlanítás költségeit ne az államnak kelljen viselnie. A két szocialista politikus példaértékűnek nevezte a tárca határozott intézkedéseit és diplomáciai lépéseit az ügyben. Persányi Miklós a héten megbeszélést folytatott a német nagykövettel, csütörtökön délután pedig államtitkári egyeztetés lesz. A két MSZP-s képviselő ugyanakkor kérte a minisztert, hogy a német államtitkárnál sürgesse a szemétbálák visszaszállítását.

Persányi Miklós jelezte, hogy a visszaszállítással nem kell ugyan megvárni a büntetőeljárás végét, de a polgári eljárás bizonyítási részéig feltétlenül a helyén kell hagyni a szemetet. Korábbi tájékoztatásában 2-3 hónapra becsülte a bizonyítás időtartamát.

 (MTI)