Alex Thiermann szerint a friss ázsiai esetek és a magyarországi jelentések azt mutatják, nem sikerült a keletkezési helyén sikeresen felvenni a harcot a betegséggel.

A magyarországi esetet a szakértő aggasztónak nevezte, hiszen, mint mondta, azt jelentheti, hogy a vírus újra úton van. Feltételezése szerint a betegség - ugyanúgy, mint tavaly - északról dél felé terjedhet a vírushordozó költöző vízimadarak útvonala mentén.

A világ még évekre van attól, hogy felszámolja a madárinfluenza mezőgazdaságot sújtó hatását, és mindaddig, amíg ez nem sikerül, fennáll a veszélye az emberek között kialakuló világméretű járványnak - jelentette ki hétfőn a WHO új vezetője. Margaret Chan főigazgató az ENSZ 34 tagországból álló szakosított szervezetének végrehajtó bizottsága előtt közölte, hogy az emberre is veszélyes, H5N1 jelű madárinfluenza-vírus három év óta fertőzőképes.

Azóta, hogy a betegség 2003-ban újra felbukkant (először 1997-ben tört ki Hongkongban), vírusától 267 ember fertőződött meg a világon, javarészt Délkelet-Ázsiában, és közülük 161-en vesztették életüket. A halálesetek csaknem fele tavaly történt - közölte Chan, aki január elején lett a genfi központú ENSZ-szervezet vezetője.

Noha a madárinfluenza továbbra is elsősorban madárbetegség, emberre átkerülve eddig még soha nem veszített fertőzőképességéből. Tavaly a halálozási arány csaknem 70 százalékos volt az emberek körében, míg az utóbbi három évben átlagosan csak 60 százalékos. A WHO már régóta figyelmezteti a világot, hogy a vírus világméretű járványt idézhet elő, ha olyan mutációja alakul ki, amely könnyen terjed az emberek között. Eddig gyakorlatilag minden emberi megbetegedés amiatt alakult ki, hogy az illető fizikai kontaktusba került fertőzött madárral. Chan szerint lehetetlen megjósolni, hogy mikor alakul ki emberről emberre terjedő mutáció, ha egyáltalán kialakul.(MTI)

Hetvenfokos hőmérsékleten elpusztul a vírus

A madárinfluenza alapvetően a szárnyasok fertőző betegsége, amelyet az influenza A vírusának különböző altípusai okoznak. A madarak egyes fajai különböző mértékben érzékenyek az influenzavírusok változataira. A vadon élő víziszárnyasok tünetmentesen is hordozhatják, a háziszárnyasok azonban érzékenyebbek a fertőzésre. Utóbbiaknál is vannak eltérések: míg a házi tyúk viszonylag ellenállóbb, a pulyka rendkívül érzékeny a vírus enyhébb változataira is. Egyes vírusváltozatok sem baromfira, sem emberre nem jelentenek veszélyt, míg mások, mint a H5N1-es altípus, szárnyasokban nagy kiterjedésű járványokat okozhatnak - olvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tájékoztatójában.

Annak ellenére, hogy a madárinfluenza a szárnyasok betegsége, nagyon ritkán és különleges körülmények között az ember is megfertőződhet és megbetegedhet. Az emberi megbetegedés csak a fertőzött állattal való nagyon szoros, közvetlen kapcsolat, érintkezés során alakulhat ki. Az eddigi emberi megbetegedések is ilyen módon történtek. A madárinfluenza-vírus a szárnyasok ürülékével, váladékával, vérével terjedhet állatról emberre (a baromfitelepeken, a szárnyas-feldolgozóiparban dolgozókra éppen ezért különleges biztonsági szabályok vonatkoznak).

A vírus 70 fokos hőmérsékleten elpusztul. Az általános higiénés szabályok betartásán túl kerülni kell minden olyan helyet, ahol fertőzött baromfi vagy egyéb madár fordulhat elő. A közvetlen kapcsolatot beteg baromfival, élő vagy elhullott vadmadárral, valamint állati ürülékkel szennyezett felületekkel kerülni kell. Különösen fontos a gyermekek figyelmét felhívni erre, megtiltani, hogy madarakkal játszanak - olvasható az ÁNTSZ figyelmeztetésében.