Már nem csak gyanú a madárinfluenza
Magas pathogenitású, H5 típusú vírustörzset mutatott ki az Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság laboratóriumában végzett vizsgálat a Csongrád megyéből beküldött libákból vett mintákban - közölte tegnap a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) sajtóirodája. A vizsgálatok szerint a vírus az N1 típusú törzsek közé tartozik. A mintákat megerősítő vizsgálatokra Angliába továbbítják. Az FVM közleménye hangsúlyozza: a jelenlegi járványügyi helyzetben elegendő a már életbe léptetett intézkedések fenntartása, szigorítások elrendelése, illetve további állatleölés nem indokolt. A jelentést megküldték az Európai Uniónak: a bizottság tegnap be is jelentette, hogy Magyarországon - Európában a tavalyi óriás hullám lecsengése óta elsőként - megjelent a betegség. Brüsszelben - mint tudósítónk jelentette - pénteken ül össze az a bizottság, amely elbírálja: megfelelően intézkedtek-e a magyar hatóságok.
A betegség első jeleit pénteken tapasztalták a Szenteshez közeli Lapistó tanyaközpont környékén, ám vasárnap merült fel a gyanú, hogy madárinfluenzáról van szó. Hétfőn - bár a gyanú akkor még nem igazolódott be - megkezdték a telep 3300 szárnyasának kiirtását, kedden pedig életbe léptek a szokásos védelmi intézkedések. Mivel egy kilométeres körzetben más baromfitartó telep nincs a környéken, több állatot nem kellett kiirtani. A második védelmi zónában, a tanya három kilométeres körzetében elkezdték összeírni és ellenőrizni a háznál tartott szárnyasokat - az ott található nagyobb szárnyastelepek üresek voltak. A harmadik védelmi zónában - tíz kilométeres körzetben - az összeírás szerdán is folytatódott. Szigeti Sándor, Csongrád megyei főállatorvos tudósítónknak elmondta: tegnap főként azokat a tanyákat keresték fel az állatorvosok, ahol tartanak baromfit, de gazdájuk hétfőn és kedden nem tartózkodott ott.
Arra a kérdésre, hogy megismétlődhet-e a tavalyi helyzet, amikor tömegesen kellett kiirtani állományokat, a főállatorvos azt válaszolta: a baromfitartók többsége tanult a tavaly történtekből. A szentesi Hungerit Rt. által kidolgozott technológiát alkalmazva a nagy kacsatelepeken már zárt rendszerben nevelik az állatokat, így kizárható, hogy vadmadarak megfertőzzék őket. Szigeti Sándor hozzátette: a tavalyi fertőzéshullám miatt sokan komolyan vették a kockázatot, és beruháztak a biztonságot szolgáló eszközökbe, például védőhálókat húztak fel.
Szentes-Lapistó körzetében mindenesetre rendőrök ellenőrzik a járműveket. Az MTI tudósítója szerdán a helyszínen úgy értesült, hogy a Szentes határában és Nagymágocs közelében fölállított két ellenőrző-áteresztő ponton a rendőrök azt vizsgálják, szállítanak-e a járművek baromfit, tojást, nyers húst vagy tollat.
Az óvintézkedések ellenére a horvát hatóságok szerdán tilalmat rendeltek el a magyarországi szárnyasok behozatalára a madárinfluenza gyanúja miatt. Ez az első jelzés, hogy a betegség újbóli felbukkanása kedvezőtlenül érinti a magyar termelőket. Tavaly februárban regisztrálták Magyarországon az első ilyen megbetegedést, a vírus július közepén bukkant fel utoljára, a kereskedelmi kapcsolatok azonban csak decemberre álltak helyre teljesen. Az ágazati becslések szerint a hazai fogyasztás is a harmadára esett vissza a betegség okozta pánik következtében - az ágazatot összességében húszmilliárdos kár érte.
Dékány András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője az MTI-nek azt mondta: a horvát korlátozásról az agrártárcának hivatalosan nincs még tudomása, de sajnálattal vették tudomásul az óvintézkedést.
