Koalíciós vita az új MNB-elnökről?
Az SZDSZ elvárása szerint az új jegybankelnök függetlensége megkérdőjelezhetetlen, megfelelő makrogazdasági, jegybanki ismeretekkel rendelkezik, és nemzetközileg ismert szaktekintély - mondta Kuncze Gábor, a párt elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. A Reutersnek Kuncze azt nyilatkozta: "Többen, négyen-öten megfelelnek a kritériumainknak. Például Surányi György."
A szabad demokraták elnöke ezzel két korábbi híresztelést is megerősíteni látszik. Az egyik az, hogy az új jegybankelnök személye koalíciós egyeztetés tárgya. Ez - részben - azért meglepő, mert az MNB elnöki posztjának betöltésére a miniszterelnöknek van joga javaslatot tenni, a kinevezés pedig a köztársasági elnök hatásköre. A kormányfőnek egyeztetnie nem kell, bár ilyen kötelezettséget a koalíciós megállapodás akár elő is írhat.
Kuncze tegnap annyit mondott: szerinte elképzelhetetlen, hogy a kormányfő ne vegye figyelembe a pártok álláspontját ebben a kérdésben. Bár azt is hangsúlyozta: "hivatalos egyeztetések nincsenek, csak beszélgetések".
A pártelnök nyilatkozata mindenesetre erősíti azt a feltételezést is, hogy az esélyesnek tartott jelöltek közül a szabad demokraták leginkább Surányi Györgyöt támogatják. Állítólag ez az, ami hátráltatja a jelölt megnevezését is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ugyanis állítólag nem igazán támogatná Surányi kinevezését. A CIB-et tulajdonló olasz Intesa Sanpaolo bankcsoport közép- és kelet-európai regionális elnöke már két ízben töltötte be a tisztséget, tapasztalata és nemzetközi tekintélye is megkérdőjelezhetetlen, ám - mint mondják - három érv szól ellene. Az egyik, hogy őszödi beszédében maga a miniszterelnök bírálta őt. A másik: Surányi az utóbbi években olyan egyéni nézeteket fogalmazott meg, amelyekkel megosztotta a szakmai közvéleményt. A harmadik - ezzel ellentétes, ám politikailag fontos érv - az, hogy Surányit nem igazán szeretik a szocialista párton belül - még a Bokros-csomag idejéből túl liberálisnak tartják.
Azt, hogy a jegybank elnökével kapcsolatban a háttérben politikai csaták zajlanak, az egyik gazdasági napilapban megjelent cikk is jelzi, amely - névtelen elemzőre hivatkozva - a másik esélyesnek tartott jelölt, Simor András, a Deloitte elnöke és Gyurcsány "közös üzleti múltját" elemezte. Simort továbbra is az egyik legesélyesebbnek - ha nem a legesélyesebbnek - mondják a posztra, szakmai elismertsége, politikai függetlensége és a konvergenciatanácsban betöltött szerepe szól mellette. Ám az üzleti összefonódás híre nem tesz jót egy esetleges jelöltnek. Igaz, a cikk Gyurcsányt és Simort Bajnai Gordonon keresztül köti össze egymással, de így sem túl szorosan. E szerint a Deloitte vezére a Creditum Rt.-nél dolgozott együtt az uniós pénzekért felelős kormánybiztossal több mint egy évtizede, ami nem mondható igazán jelentős öszszefonódásnak.
Sokan azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a két nagy csatája - pontosabban a két nagynevű jelölt feje felett folytatott csata - eredményeként végül egyikük sem lesz majd a jegybank elnöke. A "nevető harmadik" elmélete sok esélyt ad a sajtóban kevésbé forgó jelölteknek. És itt már lehet válogatni: Karvalits Ferenc, a Wallis és a Graphisoft igazgatóságának tagja, a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. elnöke, Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, Neményi Judit és Oblath Gábor, a jegybanktanács tagjai is szóba kerültek, de Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Erdei Tamás, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója, Farkas Ádám, az Allianz Bank vezérigazgatója és Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatója is szerepelt már a hírekben.
Válogatni azonban nincs sok idő. Járai Zsigmond jegybankelnök mandátuma március elején lejár, és bár a kinevezési procedúra meglehetősen rövid - egy hét is elegendő lehet -, a leendő MNB-elnöknek azért illendő időt adni arra, hogy elköszönjön jelenlegi munkahelyétől. Ráadásul már a csapatot is verbuválnia kellene: az alelnökök mandátuma is az idén jár le - egy megüresedett posztot máris be lehetne tölteni. (A javaslattétel joga az alelnöki posztra a jegybank elnökéé. Járai Zsigmond élt is ezzel a lehetőséggel, ám javaslatát nem fogadták el, a kormányfő ugyanis az új jelölttel kíván egyeztetni az új alelnökről. Ezt egyébként Járai is megtette volna, de elnökjelölt híján ez nehezen ment.)
