Az uniós alkotmánnyal kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a franciák és a hollandok által már leszavazott tervezethez nem kellene visszatérni, hanem új, lényegesen rövidebb változat kidolgozása jelenthetné a kiutat a mostani patthelyzetből. A cseh elnök szerint olyan dokumentum szükséges, amely meghagyja az államok szuverenitását és megakadályozza Európa fokozatos egységesülését. Megegyeztek a partnerek abban is, hogy ezt a hivatalos cseh álláspontot közlik Angel Merkel német kancellárral, aki pénteken érkezik Prágába.

Václav Klaus bejelentette, hogy a cseh hadsereg főparancsnokaként részt vesz az országos védelmi tanács mai ülésén, amelyen megtárgyalják az Egyesült Államoknak azt a kérelmét, hogy radarbázist létesíthessen Csehországban. A cseh elnök egyelőre nem hozta nyilvánosságra álláspontját az amerikai kéréssel kapcsolatban. – Ezt éppen a mai ülésen közli – válaszolta érdeklődésünkre Petr Hájek szóvivő. A Mirek Topolánek kormányfő vezette polgári demokraták (ODS) és a kereszténydemokrata-néppártiak (KDU_CSL) a parlament kedvező döntése esetén támogatnák a kérelmet. Ügydöntő népszavazás kiírását szorgalmazzák viszont a kormánykoalícióhoz tartozó zöldek (SZ), valamint az ellenzéki szocdemek (CSSD), a kommunisták (KSCM) pedig elutasítják a kérést.

A prágai miniszterelnök szerint csak több hónapos tárgyalások után a katonai, jogi és egyéb fontos egyezségek után születhet meg a végső döntés. Hozzátette: a korszerű radarbázis az ország számára nem jelent fokozott terrorveszélyt, az adott régió környezetét és az ottani lakosság életminőségét sem veszélyezteti, viszont lényegesen megszilárdítja az ország katonai biztonságát. Pavel Stefka tábornok, cseh vezérkari főnök úgy vélekedett, hogy a rakéterendszer vagy a dél-morvaországi, egykori szovjet támaszponton, az Olomouchoz közeli Libaván vagy a közép-csehországi Príbram melletti Jincén létesülhetne.

Becslések alapján a katonai beruházás legalább 1,6 milliárd dollárra rúgna, s valószínűleg 2011-re épülne fel. A mai cseh lapok úgy tudják, hogy a radarbázissal közvetlen kapcsolatban levő rakétatámaszpontot Észak-Lengyelországban szeretnék felépíteni az amerikaiak, akik hivatalos kérelmüket napokon belül átadják a lengyel kormánynak. Mindkét országban azonban legelőször azt szeretnék tisztázni, hogy milyen jogrend alapján működjék a két katonai létesítmény. Washington különleges státust óhajt, Prága és Varsó viszont ragaszkodik saját törvényeinek érvényesítéséhez, mert különben sérülne mindkét ország szuverenitása – tájékoztatta lapunkat a prágai külgyminisztérium névtelenséget kérő magas rangú tisztségviselője.

(Pozsonyi tudósítónktól)