Madárinfluenza gyanújával vizsgálnak több, Szentes környékén elhullott libát - az még nem derült ki, valójában milyen betegségben szenvedtek a szárnyasok, az Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság zuglói laboratóriumában még néhány napig eltart a vizsgálat. De biztos, ami biztos, az állat-egészségügyi hatóság kedd délutánra leölte az érintett telep mind a 3300 szárnyasát. A Kolos-Agro Kft. Szentestől 14 kilométerre lévő víziszárnyastelepén pénteken észlelték először a ludak elhullását. Akkor kettő, szombaton nyolc, vasárnap 18 pusztult el, és ez már gyanús lett. A telepre érkező állatorvos észrevette, hogy 30-40 még élő lúd furcsán viselkedik, tekergették a fejüket, reszkettek, a hátukon feküdtek. Egy gyors boncolás után felmerült a gyanú, hogy a madárinfluenza üthette fel a fejét az ólban. Ezt csak erősítette, hogy a - szokásos - járványügyi nyomozás kiderítette: a szomszédos Kórógy-ér öbleiben néhány hete nagy vadkacsacsapatok pihentek.

Süth Miklós főállatorvos keddi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: csak a madárinfluenza gyanúja merült fel. De ahogy ilyenkor szokás, a legszigorúbb járványmegelőzési intézkedések részeként azonnal megkezdték a telepen lévő 3300 lúd leölését. A telep tulajdonosát ilyen esetben állami kártalanítás illeti meg, feltéve, hogy minden, a víziszárnyasok tartására előírt szabályt betartott.

A főállatorvos szerint a tavalyi madárinfluenzához képest most kedvezőbb a helyzet: az érintett telep egy kilométeres körzetében nincs más állattartó, a három kilométeres zónában az állatorvosok 57 tanyán 1743 egészséges szárnyast találtak. A következő, tíz kilométeres zónában, amelyet most vizsgálnak, 850 udvar található hozzávetőleg 8500 baromfival és ezenkívül 18 nagy létszámú baromfitelep. Azt egyelőre nem tudják, utóbbiakban jelenleg hány baromfi van, de ezek összesen több mint 43 ezer férőhelyesek.

A magyar állat-egészségügyi hatóság a madárinfluenza gyanújáról értesítette az Európai Bizottság illetékes hatóságát, s amint befejeződnek a laboratóriumi vizsgálatok, és netán valóban madárinfluenzáról van szó, az angliai weynebridge-i közösségi laboratóriumba küldik a mintákat. Itt mondják ki a végső szót és állapítják meg azt is, a madárinfluenza emberre veszélyes válfaja fertőzött-e.

Eközben az elmúlt napokban a szlovák határ közelében, Nógrád megyében a vadászok által lelőtt három vaddisznóban sertéspestis vírusát találták meg. A főállatorvos szerint ez nem érte váratlanul a magyar hatóságot, hiszen Szlovákiában hónapok óta küszködnek a sertéspestissel, sőt: vakcináznak is ellene. Legutóbb a határtól nyolc kilométerre lévő Csomán azonosították a sertéspestis vírusát. Tíz kilométeres megfigyelő körzetet alakítanak ki, s ez már átnyúlt Magyarországra is.

Süth Miklós elmondta: a fertőzésről tájékoztatta a szlovák főállatorvost, és az Európai Bizottság illetékesét. A főállatorvos beszámolt arról is, hogy a környéken alig van házisertés-állomány. A 10 kilométeres kijelölt körzetben mindössze 50-100 házi sertésről tudnak. Az elővigyázatosság érdekében azonban Nógrád megyében forgalomkorlátozást rendeltek el a házi sertésekre.

Emellett ugyanitt megtiltották a vaddisznó vadászatát - közölte a Népszabadság tudósítójával Csábi Mihály, Nógrád megye főállatorvosa. Csábi Mihály elmondta: az elmúlt években több esetben is sor került védőkörzetté nyilvánításra, ám mindig azért, mert Szlovákiában találtak sertéspestisben elhullott vaddisznót vagy házi sertést. Most azonban a határ innenső oldalán kerültek puskavégre fertőzött állatok. Először január 12-én Ipolytarnóc külterületén, a Botos-ároknál lőtt ki egy vadász egy furcsán viselkedő vaddisznót, amelyről a fővárosi Állat-egészségügyi Diagnosztikai Állomáson kiderült, hogy sertéspestissel fertőzött. A másik két beteg vadat január 15-én ejtették el Litkén, illetve Galibapusztán.

Csábi Mihály megjegyezte: arról, hogy a házi sertéseket beoltsák-e, illetve, hogy a vaddisznóknak kukoricapelletbe tett vakcinát adjanak-e, várhatóan pénteken döntenek. Hangsúlyozta: a sertéspestis emberre nem veszélyes. Hozzátette: a megfigyelési körzetbe eső 37 településen disznót vágni csak állatorvosi vizsgálat után lehet, s az erdőjáró, vadászó embereket is fokozott körültekintésre kérik.

Kés alatt a baromfiágazat

Néhány napja még a szakemberek arról beszéltek a nyomott húsárak kapcsán, hogy jelen helyzetben egyedül a baromfitartóknak van esélyük arra, hogy áraikat emeljék, köszönhetően a növekvő keresletnek és a korábbi járvány miatt Európa-szerte alaposan megritkított állatállománynak. Most azonban ismét kérdés, mi lehet az újabb fertőzésgyanú következménye.

Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke szerint csak reménykedni lehet abban, hogy a madárinfluenza-gyanú híre nem okoz pánikot. Ahogy fogalmazott: néhány kósza idős tenyészlúd megbetegedésének nem kell nagy jelentőséget tulajdonítani. Bárány László úgy véli: a fogyasztóknak nincs mitől tartaniuk, hiszen a teljes magyar baromfiágazat szigorú élelmiszer-biztonsági ellenőrzés alatt áll. Egyedül a szárnyastartóknak jelenthet gondot, ha a leölt madaraikért késve érkezik meg a kártalanítás.

Tavaly egyébként az egész Európát érintő madárinfluenza-járvány első hulláma Magyarországon február közepén kezdődött, amikor a madárbetegséget Esztergomban, Csátalján és Nagybaracskán elpusztult vadmadarakban azonosították. A második hullámban június 6-án találkoztak először háziszárnyasoknál előforduló madárinfluenza-gyanús esetekkel. Végül a betegséget július 12-én sikerült felszámolni - az influenza miatti zárat azonban csak augusztus végén lehetett feloldani teljesen. A baromfi-tenyésztési ágazat pedig csak decemberben állt helyre igazán, amikorra Oroszország is feloldotta a vészre hivatkozva elrendelt kiszállítási tilalmat.

A járványelfojtó intézkedések során egyébként tavaly 450 gazdaságban közel 800 ezer baromfi leölésére és további 180 ezer baromfi zárt vágására került sor. A leölt baromfiállományok tulajdonosai az állatok forgalmi értékének megfelelő állami kártalanításban részesültek.

A Baromfi Terméktanács becslése szerint a madárinfluenza miatt mintegy 20 milliárd forintos veszteség érte az ágazatot. A fogyasztói pánik miatt harmadával visszaesett a fogyasztás, s ezt csak árengedményekkel sikerült szinten tartani.

A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az idei madárvonulás alakulása (a meleg tél miatt) egyelőre a korábbiaknál kisebb fertőzésveszéllyel jár. A vonuló fajok közül a hosszú távra utazókat (amelyek jellemzően a Szaharán túlra repülnek) nem nagyon befolyásolja az európai időjárás (ezek jelenleg még Afrikában vannak). A rövid távra utazók általában nem hagyják el a kontinens területét - tipikusan ebbe a csoportba tartozik a vadludak többsége. A nálunk költő vadlibák eddig nem is utaztak el Magyarországról, az enyhe idő következtében ugyanis a táplálkozó- és az alvóhelyek is a rendelkezésükre állnak (a vizek nem fagytak be, és nincs hó a vetéseken). A más években északról hozzánk érkező csoportok pedig jórészt még nincsenek itt, mivel tőlünk északabbra is kedvezőek a telelési feltételek. Az enyhe idő (a tavalyi hideg téllel szemben) most a hattyúkat sem koncentrálta egy helyre, így sokkal kisebb a fertőzésveszély. Jelenleg egyébként nem folynak olyan ellenőrző vizsgálatok, amelyek a vadmadarak ürülékéből mutatják ki a kórokozókat, és egyéb megelőző intézkedéseket sem vezettek be a madarak telelő- és gyülekezőhelyein.

Lúdvég