A rugalmasságnak is van határa
Amitől többen tartottak, az elmaradt: nem lett kevesebb a közgyűjtemények állami támogatása, mert 12 intézmény ellátási feladatait (fűtés, világítás, beszerzés) a jövőben egyetlen cég, a Közgyűjteményi Ellátó Szervezet (KESZ) végzi. Závecz Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára lapunknak elmondta, minden intézmény megkapja az idén is a teljes költségvetését. A KESZ-hez csatlakozók később adják át a szolgáltatások ellenértékét.
A kultúra tárcapénze egészében nem kevesebb a tavalyinál (mintegy 100 milliárd forint), a kulturális intézmények működési támogatása azonban reálértéken átlagosan 10 százalékkal vékonyabb. Az átlag mögött azonban erőteljesebb visszafogások is előfordulnak. A számok tükrében néhány átszervezés tényként kezelhető - például az Ernst Múzeum a Műcsarnokhoz kerül, a Magyar Történelmi Film Közalapítvány a Magyar Mozgókép Közalapítványba olvad be, a Nemzeti Filmiroda pedig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalba (KÖH).
- A 2,655 milliárdos támogatás lényegében a tavalyival azonos, ami az előzetes hírekhez képest jobb, bár így is szűkös - jegyezte meg Varga Kálmán KÖH-elnök. Példaként az uniós támogatásoknak az év második felétől várható hazai fogadását említi, amely miatt várhatóan egyötöddel nő a KÖH hatósági ügyeinek száma, és ez belső fejlesztést igényelne. Néhány nagyberuházás, például a fertődi Esterházy-kastély fölújítása vagy a minőségi országbemutató program keretében mintegy 40 épület rendbetétele átkerült az uniós projektek közé - a szükséges önrészt a tárca külön teremti elő -, ezt tehát már nem a KÖH pénzéből fizetik.
A mostantól nagy hungarológiai központként működő Balassi Bálint Intézet 1,154 milliárd forinttal gazdálkodhat. - Januártól az intézet részeként működik a Magyar Ösztöndíj Bizottság is, márciustól kerül hozzánk a határon túli hallgatókat befogadó Márton Áron Kollégium, amely még önálló intézményként kapta meg az állami hozzájárulást. Mi ugyanannyi pénzt kaptunk, amennyit tavaly, ha a korábban különálló részek költségvetését összeadjuk - mondta Lauter Éva főigazgató.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeumot tavaly még a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelte, mostantól az oktatási és kulturális tárcához tartozik. - Az FVM-től a többi minisztériumhoz képest több pénzt vontak el, ezért már 2006-ban is 90 millió forinttal csökkent a költségvetésünk - mondta lapunknak Fehér György főigazgató. - Most újabb 70 millióval kevesebb, 226 millió forint lesz a támogatásunk. Azt tartanám megfelelőnek, hogy miután bekerültünk a "nagy" múzeumok körébe, ugyanolyan mérce volna érvényes ránk is. Az engedélyezett 120 helyett körülbelül száz fő végzi most is a munkát nálunk, képtelenség további harmincötöt elküldeni közülük.
A Petőfi Irodalmi Múzeum 733 millió forintnyi támogatást kap. Ebből 160 milliót a Digitális Irodalmi Akadémia fenntartására kell fordítania. - Számításaink szerint 46 millió forinttal kapunk kevesebbet, mint tavaly - mondta Csorba Csilla főigazgató. - A tárca tíz ember elküldésével számol. De ez csak úgy lenne megvalósítható, ha az átlagosnál nagyobb fizetésű, azaz kvalifikáltabb dolgozóink távoznának, ám ez a munka színvonalának rovására megy - tette hozzá. Hasonló gondot említett a Ludwig Múzeum igazgatója, Néray Katalin. Ott az eddigi 64-ről 58-ra csökkentette a létszámot a tárca, ami azért abszurd, mert tavaly fejlesztésre kaptak lehetőséget a múzeumpedagógia és a könyvtár területén. Őket küldjék el? Az viszont kedvező, hogy szakmai munkára nem csökkent a Ludwig támogatása. Nem így a Hagyományok Házánál. Kelemen László igazgató elképedve értesült hétfőn, a magyar kultúra napján arról, hogy több mint 120 millióval kevesebből, 527 millióból kell gazdálkodnia az idén. A víz-, gáz- és villanyszámla kifizetése után egy fillérjük sem marad dologi kiadásra, és még a kötelező maradványképzést sem tudják teljesíteni. Az igazgató konzultációt kér a tárcától.
Závecz Ferenc államtitkár érdeklődésünkre elmondta, a támogatások megállapításánál arra ösztönzik az intézményeket, hogy a szakmai feladatokra összpontosítsák erőiket, és rugalmas létszámgazdálkodást folytassanak. Néhány helyen azonban máris úgy érzik, ennyire nem lehetnek "rugalmasak".
