A diplomata szerint nincs alap rá, hogy Magyarországot öszszefüggésbe hozzák a perrel, amely India és Mongólia tartozása kapcsán arról szól: New York egyáltalán bírósághoz fordulhat-e a külföldi országok ENSZ-misszióitól követelt adó behajtása miatt. Bródi szavait más diplomáciai források is megerősítették: az utóbbi időben nincs újabb fejlemény, bár sok függ a legfelső bíróság majdani ítéletétől. Ha a város javára döntenek, akkor új helyzet állhat elő.

A jogi helyzet a szakértők szerint igen bonyolult, a felek eltérően értelmezik a diplomáciai épületek státusára vonatkozó nemzetközi konvenciót. A probléma abból ered, hogy Amerikában az ingatlanadók képezik a helyi önkormányzatok fő bevételi forrását - miközben a nemzetközi szerződések a szövetségi kormányra és a washingtoni kongresszusra tartoznak. New York azt állítja, hogy csak az ENSZ-diplomaták és a konzulátusok vezetőinek lakásai adómentesek, minden más után fizetni kell.

A külföldi képviseletek általában úgy vélekednek, hogy valamennyi diplomáciai útlevéllel és vízummal rendelkező személyre automatikusan kiterjed a kedvezmény. A város hosszú évek óta havonta kiküldi az évtizedekre visszamenőleges tartozásról kiállított számlát, amit a magyar főkonzulátus akkurátusan továbbküld Budapestre. Az összeg egy több mint két évvel ezelőtti hír szerint már ötvenmillió dollárhoz (tízmilliárd forinthoz) közelített.

India a város szerint egy 26 emeletes épület húsz felső emeletén lévő lakások ingatlanadójával, összesen 16,4 millió dollárral tartozik. New York összesen kétszázmillió dolláros kintlévőséget próbál behajtani, ám az amerikai külügyminisztérium segítsége nélkül nincs sok esélye. A külügyi tárcának pedig saját szempontjai is vannak, elvégre az amerikai diplomaták világszerte hasonló kedvezményekben részesülnek - és hasonló vitákba is bonyolódnak. London például 1,6 millió dollárt követel az amerikai diplomatáktól, akik adómentességükre hivatkozva megtagadják a belvárosba való behajtás alkalmanként nyolcfontos díjának megfizetését. Budapesten az amerikaiak visszaigényelhetik az áfát, amely jóval több, mint a magyar diplomatáknak Amerikában elengedett 5-8,38 százalékos helyi fogyasztási adó.

Enyhülni látszik viszont a ki nem fizetett parkolási díjak ügye. A diplomaták korábban New Yorkban tömegesen hagyták a tilosban autóikat, és 2002 előtt 18 millió dolláros tartozást halmoztak fel. Az amerikai külügyminisztérium közvetítésével létrejött megállapodás szerint azóta a rendőrök szigorúbban járhatnak el, és az elmúlt négy évben a diplomaták már csak 250 ezer dollár bírságot nem fizettek be, ennek is egy része csupán függő ügy. Itt a közel-keleti országok a listavezetők - például minden kuvaiti ENSZ-diplomatára 246 befizetetlen bírság jut. Egyiptomiak 1,9 millió, Ban Ki Mun új ENSZ-főtitkár dél-koreai kollégái 17 ezer dollárral adósok. Bródi Gábor szerint a magyarok ezen a téren is feddhetetlenek: nincs tartozásuk.(H. G.)