Sebestyén Zsuzsa arról számolt be, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium "Férfiszerepek, a férfiak szerepe a nemek közötti egyenlőség elősegítésében" című pályázatának célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, milyen szerepe lehet a férfiaknak abban, hogy összehangolják a családi és a munkahelyi kötelezettségeiket.

A tavaly októberben lezárult pályázatra magyarországi székhellyel rendelkező civil és társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok, valamint gazdálkodó szervezetek nyújthatták be a programjukat. A "Családbarát Munkahely 2007" Díjra olyan munkáltató pályázhat március 1-jéig, amelyik rendezett munkaügyi kapcsolatokkal rendelkezik, és tiszteletben tartja a munkavállalók családi kötelezettségeit - fűzte hozzá.

A minisztérium által 2005 szeptemberében indított Gender Mainstreaming elnevezésű projektet bemutatva közölte, hogy annak egyik fő célja megteremteni a férfiak és nők részvételének esélyegyenlőségét a munkaerőpiacon, illetve a gazdasági életben. A "gender mainstreaming" stratégia a vállalatokat segíti abban, hogy hasznosíthassák a két nem egymástól különböző tudását és tapasztalatát. Emlékeztetett arra is, hogy a SzMM Esélyegyenlőségi Főosztályának Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Osztálya "Egyenlő munkáért egyenlő bért" címmel januárban pályázati felhívást tett közzé annak felmérése, milyen nemi alapú bérkülönbségek léteznek Magyarországon.

A kutatási adatok szerint a nők a férfiak bruttó keresetének 86,3 százalékát kapják - jegyezte meg. Takács Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az Európai Unió támogatásával futó Genderwise-programot ismertetve kifejtette, hogy ez nem más, mint egy nyolc ország - köztük Magyarország - 11 szervezetének közreműködésével létrejött projekt, amely a munka és a családi élet kérdéseinek egyeztetését a férfiakra fókuszálva közelíti meg.

Megemlítette, hogy néhány országban, a többi között Litvániában, Máltán, Dániában, valamint Izlandon már a férfiak is több hónapig otthon maradhatnak a csecsemőkkel, azaz úgynevezett apasági szabadságra mehetnek. Magyarországon is ismert az apasági szabadság intézménye, de nálunk ez mindössze öt nap szabadságot jelenthet - jegyezte meg. Keveházi Katalin, a JÓL-LÉT Alapítvány vezetője elmondta: szervezetük célja, hogy a kisgyermekes családanyáknak tanácsot adjanak az anyaság és a munkavállalás összeegyeztetéséhez. Az alapítvány olyan munkáltatókkal veszi fel a kapcsolatot, akik rugalmas munkaidőt biztosítanak az anyák számára. A családbarát munkahely cím birtoklása marketingerővel is bír - emelte ki.
(MTI)