Koalíciós húzd meg, ereszd meg
Nem lesz szakítópróba - jelentette ki határozottan Schvarcz Tibor, a szocialisták egyik vezető egészségpolitikusa arra a kérdésünkre, hogy okozhat-e koalíciós válságot az egészségügyi reform. Ő volt ugyanis, aki néhány napja felháborodottan tette szóvá, hogy a szabad demokrata miniszter felrúgta a koalíción belüli megállapodást. Az SZDSZ részéről Kóka János sem tartja kritikusnak a helyzetet, bár a hét végén ő Horn Gyula azon véleményét utasította vissza élesen, hogy el kell felejteni a vizitdíjat.
Kompromisszumos javaslatként az MSZP szakpolitikusai most azt javasolják, hogy Molnár Lajos a korábbi, általuk elfogadott kórházi kapacitáselosztást javasolja újra a RET-eknek. Schvarcz szerint a miniszter egyoldalú módosítása annyira elmérgesítette a helyzetet, hogy a megállapodás már így sem garantálható, abban bízik mégis, hogy Molnár nem hozza sem önmagát, sem a kormányt olyan helyzetbe, hogy egyedül kelljen vállalnia az ágyszámok elosztását. (Nem mellékesen: Gyurcsány Ferenc is további politikai és szakmai egyeztetésre szólította föl a tárca vezetőjét.) Horn Gyula javaslatát a vizitdíj bevezetésének visszavonására Schvarcz magánvéleménynek tekinti. Mindazonáltal bírálta Kóka kemény, a volt kormányfőnek címzett megjegyzését is: "tudjuk, hogy Kóka János elnökjelölt lehet az SZDSZ-ben, és ez nyilván hatással van a megszólalására, de Horn Gyula ennél több tiszteletet érdemel". A gazdasági miniszter úgy nyilatkozott ugyanis, hogy "a valamikori államszocializmus és a mai Fidesz politikájának szelleme járja be a volt kormányfő nyilatkozatát. Ha van tanulsága a Horn-kabinet regnálásának és bukásának, akkor az, hogy a reformokat a ciklus elejétől kell felvállalni egészen a negyedik év végéig".
Schvarcz úgy látja, a nyár közepétől "lecsiszolódik" a kórházhelyzet, két éven belül pedig a társadalom érezni fogja már, hogy a reformnak volt értelme. Új beruházások születnek, megkezdődnek az egészségügyi fejlesztések.
A terminussal, amikorra a társadalom érzékelni fogja a pozitív változásokat, Kóka János is egyetértett, hozzátéve, hogy az SZDSZ és az MSZP koalíciója arra szerveződött, hogy végigvigye az átalakítást. Ebből nem lehet engedni - jelentette ki.
"Az egészségügyi reformból nincs visszaút" - így látja Békesi László is. A volt szocialista pénzügyminiszter, aki korábban az SZDSZ programalkotásában is részt vett, azt mondja, hogy Horn Gyula megszólalása populista, a közönségnek szóló. Ugyanakkor Békesi hangsúlyozta azt is, hogy a reform technikailag rosszul előkészített, az pedig természetes, hogy tiltakozik az, akinek az érdekeit sérti. Még sincs más út - tette hozzá -, a világban mindenhol pluszbevételeket követel az egészségügy. Lehet tehát bírálni az ágy-, a doboz- és a vizitdíjat, de ha ezek nincsenek, akkor a járulékokon kell emelni. Gyurcsány Ferenc megvárhatta volna, míg a több évtizedes, megkövesedett struktúra magától összeomlik. Jó, hogy nem ezt tette. Ha kell, a szükséges "finomhangolást" később is elvégezhetik. A volt pénzügyminiszter kijelentette, hogy az MSZP-nek és a társadalomnak is meg kell értenie, hogy a mostani eljárásnál nemigen van humánusabb. A másik variáció az lehetett volna, hogy az önkormányzati kórházak "kivéreznek", és maguk csökkentik az ágyszámot, mondanak fel a használhatatlan orvosoknak, és kezdik bérbe adni az épületeket. Az SZDSZ-t pedig nem lehet megkerülni, mert a liberálisok számára ez a reform a koalíció értelme.
Borsszemek
Horn Gyula már 1994 és 1998 között is számtalanszor tört borsot a koalíciós partner orra alá.
1994. augusztus 20-án Beloianniszban arról beszélt, hogy be kell vezetni a vagyonadót.
1997-ben ugyanilyen emlékezetes volt a 65 éven felüliek ingyenes utazására vonatkozó felvetése is, amelyet az eredeti tervek szerint a légi közlekedésre is kiterjesztettek volna, végül azonban csak az ingyenes tömeg- és távolsági közlekedés valósult meg.
1998-ban - közvetlenül a választások előtt - élesen bírálta a szabad demokrata Kuncze Gábor által vezetett Belügyminisztériumot, amikor a Fenyő-gyilkosság után kijelentette: Ami itt van, az nem közbiztonság.