A Miniszterelnöki Hivatalt (MEH) tették felelőssé az ombudsmanok a tavaly augusztus 20-i tűzijáték idején kitört, halálos áldozatokkal járó vihar következményeiért. Szilvásy György kancelláriaminiszter tegnap nyilvánosságra hozott válaszlevelében viszont ismét azt hangsúlyozta, hogy előre nem látott vis major történt. A hivatalból indított vizsgálat során Lenkovics Barnabás országgyűlési biztos és általános helyettese, Takács Albert arra a következtetésre jutott, hogy a rendezvény előkészítése és lebonyolítása során nem érvényesült az államot terhelő úgynevezett intézményes életvédelmi kötelezettség. Ezt támasztja alá, hogy a kancellária által az ünnepi események lebonyolítására kötött szerződésben egyetlen szó sem esett arról, mi történjék, ha pánik tör ki, ha terrorcselekmény vagy időjárási katasztrófahelyzet következik be.

Szilvásy szerint módszertani szempontból vitatható, hogy az ombudsmanok részben sajtójelentésekre és publicisztikákra hivatkozva vonták le saját következtetéseiket, mindazonáltal elismeri: az eseményeket tárgyszerűen adták vissza. Ám továbbra is azt állítja, hogy a súlyos következmények és az egyes érintett állami szervek munkájában, illetve a koordinációban mutatkozó zavarok között nem volt oksági kapcsolat. Megbízható lokális időjárási előrejelzés nélkül ugyanis - olvasható a dokumentumban - a rendkívüli veszélyhelyzet súlyosságát a döntéshozók nem vagy késve ismerhették fel, így a tömeget nem lehetett volna időben távozásra felszólítani. A kancelláriaminiszter úgy véli, a tűzoltók és a mentők hatékonyan avatkoztak be, és a következményeket rendezettebb jogi háttér, illetve magasabb fokú készültség mellett sem mérsékelhették volna számottevően.

“Mindez nem ad felmentést” - ismeri el a miniszter -, ezért a kormány és más szervek által kezdeményezett vizsgálatok a személyes felelősség megállapításával zárultak (emlékeztetőül: elmarasztalták a katasztrófavédelem ügyeletesét, aki a meteorológiai szolgálattól érkező riasztást tartalmazó e-mait késve olvasta, egy meteorológust, valamint a MEH szerződéskötésért felelős főosztályvezetőjét). Ugyanakkor azóta pontosították a nemzeti ünnepek és más kiemelkedő fontosságú rendezvényekről szóló kormányhatározatot, és az operatív törzs munkájába bevonják a meteorológiai szolgálatot. Egy egészségügyi miniszteri rendelet módosításával a szervezőket egyeztetett mentési terv készítésére kötelezik, emellett változott az ÖTM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Országos Meteorológiai Szolgálat közötti együttműködés rendje is. A kancellária egyetért azzal az ombudsmani felvetéssel is, hogy a katasztrófahelyzetekre egyértelműen tisztázni kell a felelősségi viszonyokat és a hatásköröket. Ennek érdekében folyik a katasztrófavédelmi törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendelet felülvizsgálata, és készül a tömegrendezvények lebonyolításáról szóló jogszabály. A dokumentum szerint két éven belül megteremthetők a pontosabb meteorológiai előrejelzések készítésének technikai feltételei is.

A MEH szakmai előterjesztést nyújtott be a kormányügyelet felállítására, mert az állami ügyeleti rendszer megszüntetése óta munkaidőn kívül “nincs intézményesített, élő információs kapcsolat az érintett kormányzati tényezők”, illetve a veszélyek előrejelzésére és kezelésére létrehozott szervezetek között. (A Miniszterelnöki Hivatalról szóló kormányrendelet alapján viszont a kancelláriának ma is feladata a kormányügyelet megszervezése, és információnk szerint a múlt heti időjárási veszélyhelyzet idején a rendszer jól működött.) A természeti katasztrófák mellett az ügyelet létrehozását Szilvásy szerint az egyre intenzívebb utcai politizálás is indokolja.