Moszkva nem örül az óriás golflabdának

Csehország NATO fegyverkezés pentagon tubes-zengõ/HM/zöldek

Úgy fest majd, mintha a cseh erdők legendás óriásai golfoztak volna, és gigászi méretű fehér labdájuk egészen Közép-Csehországig pattant volna. A tervezett rakétaelhárító-rendszer megaradarja azonban nem lesz veszélytelen vállalkozás - noha a szerkezet építői azt ígérik, hogy sem a szívritmusszabályzó készülékeket (pacemakereket), sem a rádió- és tévévételt nem fogja zavarni. Ám a rádiókészülékeknek legalább tíz, a tévékészülékeknek legalább öt kilométerre kell lenniük a hatalmas acéltraverzeken mozgó-forgó, csaknem kétezer tonnás antennarendszertől.

Az óriásradar szoros összhangban működik a Lengyelországban tervezett rakétabázissal, ahol feltehetően többtucatnyi ellenrakéta áll majd készenlétben. A "cseh" radar jeleit feldolgozó komputerrendszer adatai alapján meghatározott röppályán elindul, és fenn, 160-200 kilométer magasan afféle űrkamikazeként belecsapódik az elképzelhetetlenül gyorsan, a hangnál 23-26-szor, a puskagolyónál 8-10-szer gyorsabban suhanó támadóba.

A radart és az ellenrakéta-rendszert az Egyesült Államok hosszú évek óta tervezi. Felgyorsította a folyamatot az iszlám terrorcsoportok radikális megerősödése, 2001. szeptember 11-e, és ezzel összefüggésben Irán, valamint Észak-Korea rakétaprogramjának gyors haladása. Ma Észak-Korea rakétái elvben képesek az Egyesült Államok területéig (Hawaii vagy Alaszka) elrepülni, Irán pedig csapást tud mérni Európa keleti részére. Minthogy mindkét ország rakétafejlesztési programjával párhuzamosan tömegpusztító fegyvereket fejleszt ki, a rendszert - amely az Egyesült Államok mellett Európát, NATO-szövetségeseit is védi - néhány éven belül működőképessé kell tenni.

A rendszert fokozatosan bővítik. Jelenleg az amerikai Aegis mintájú cirkálókra telepített elfogórakéták, továbbá az alaszkai és kaliforniai rakéták alkotják a rakétapajzs kulcselemeit. Észak-Japánban tavaly ősz óta már működik egy X-frekvenciás radar, ám ez elsősorban a japán-amerikai "külön" rakétaelhárító-rendszer elemeként funkcionál. Az Aleut-szigeteknél pedig egy norvég tervezésű, orosz gyártmányú tengeri, mozgó olajkútvázra épített amerikai X-frekvenciás radar teljesít szolgálatot, integrálódva a rakétavédelmi rendszerbe.

A fokozatosan globálissá kiépülő rakétavédelmi rendszert a kimaradó két atomnagyhatalom, Oroszország és Kína fokozódó bizalmatlansággal figyeli. Moszkva már jelezte, hogy jobb lenne, ha az amerikaiak tőlük távolabb és Iránhoz közelebb, Törökországba építenék meg a rendszert, mert a cseh és a lengyel rakétabázisok fenyegetik biztonságát. Az óriási cseh golflabda radarfülei nemkívánatos módon belehallgatnak az Oroszországban, felette történő eseményekbe. Peking egyelőre hallgat, pedig hozzáértők szerint az amerikai rakétarendszer nem is annyira Irán és Észak-Korea, hanem a jövő katonai szuperhatalma, Kína sakkban tartására épül.

Nagy-Britannia továbbra is jolly joker, azaz ha a földrajzilag-stratégiailag kedvezőbb helyzetű Kelet-Közép-Európában mégis meghiúsulna az amerikai terv, pótmegoldásként odaköltöztetnék a rendszert. Magyarország már nincs a lehetséges helyszínek listáján. 2004-ben még ott voltunk, harmadik lehetséges színhelyként emlegettek, és egy amerikai szakértői küldöttség Budapesten is folytatott előzetes, puhatolódzó tárgyalásokat. A hírek szerint a magyar politikai helyzet, nem utolsósorban a mecseki NATO-radar körüli kisstílű botrányok intették óvatosságra az amerikaiakat, akik végül úgy dönthettek, hogy jobb a roppant kényes tervet a magyarok nélkül megvalósítani.

Egy &quot;golflabda&quot;, útban az Aleut-szigetek felé

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.