Újabb termékpálya, a teljes „EU-agrártortából” 17 százalékkal részesedő zöldség-, és gyümölcságazat esetében is el akarja választani a támogatásokat a termeléstől az Európai Bizottság – várhatóan ezt tartalmazza a szerdán elfogadásra kerülő javaslat, amelyet jövő hétfőn meg is vitatnak az EU mezőgazdasági miniszterei. A jövő januári váltással számoló tervezet teljesen beleillik az eddigi képbe: Brüsszel más agrárterületeken is az egységes területelapú, azaz hektárra, átalányban számított kifizetéseket erőltette. A kiszivárogtatások szerint valamelyest megemelnék a közvetlen kifizetéseket, ugyanakkor a jelenlegi rendtartás több eleme – exportszubvenció, nyugdíjprémium, stb. – megszűnne. A reform egyik kulcseleme a termelői értékesítési szervezetek, a TÉSZ-ek helyzetbe hozása – ám ez nem feltétlenül segíti ki az új tagállamokat. - A zöldség-, és gyümölcs a baromfi-, és a sertéságazattal együtt eleve a közös agrárpolitika mostohagyereke; az évi 1,4 milliárd eurós kerete eltörpül például a gabonaszektoréhoz képest. Ezen kívül, csakúgy, mint a kukoricaintervenció megszüntetésénél, megint azt látjuk: a bizottság nincsen tekintettel az új tagállamok érdekeire – mondta lapunknak Tabajdi Csaba (MSZP), az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának magyar tagja. Kifejtette: a TÉSZ-ek Magyarországon mindössze 20-25 százalékot fednek csak le, így elenyésző a forgalmuk 4,1 százalékának megfelelő támogatás. (Ezt az arányt Brüsszel nem is tervezi megnövelni.) A régi tagállamokban szervezettségük sokkal magasabb fokú, hozzájuk képest az újak jelentős támogatástól eshetnek el. Tabajdi szerint sokat segíthet a „nemzeti boríték” intézménye, ami – csakúgy, mint a borágazatban – az adott tagállam belátására, helyi adottságaira bízná a támogatást.

Magyar szempontból negatívum az is, hogy a támogatásokból mellőzték eddig a bogyós gyümölcsök és a gomba támogatását, előnyben részesítve például a paradicsomot, a körtét, az őszibarackot, a citrusféléket. Igaz, az egységesítés keretében megszűnne ez a különbség a brüsszeli kiszivárogtatások szerint – ez utóbbiakat sem támogatnák tételesen. Az Agence Europe hírügynökség úgy tudja, hogy a pénzt tartalmazó „boríték” jelentős része a nagy zöldség- és gyümölcstermelő országoknak jutna: a teljes összeg 40 százalékát Olaszország, 25 százalékát Görögország, 22 százalékát pedig Spanyolország kapná. A szektor időjárás-függősége miatt Brüsszel átdolgozná a válságkezelés intézményrendszerét; a TÉSZ-ek a piacról való kivonásra, marketingre, az éretlen gyümölcsök le nem szedésére, valamint biztosításra is támogatást kaphatnának – legfeljebb a teljes összeg egyharmadáig. Külön, 60 százalékos társfinanszírozás lépne életbe a zöldség és a gyümölcs iskolákban való „terítésére” – az egészséges táplálkozás jegyében.

Bizottsági források lapunknak elmondták: Magyarország nem annyira feldolgozói, mint termelői oldalon lehet érdekelt. A hazai álláspontot hétfőn Gráf József fejtheti ki minisztertársai előtt.

Brüsszel