Van jó hír is egyetemistáknak: egy utóvizsgadíjat megspórolhatnak a mostani vizsgaidőszakban a hallgatók. A felsőoktatási törvény legutóbbi módosítása szerint ugyanis már csak az ugyanabból a tárgyból tett harmadik, illetve további vizsgáért lehet pénzt kérni. Igen ám, de mi van akkor, ha a hallgató az összes vizsgalehetőséget kimeríti, mégsem sikerül legalább egy kettest összehoznia, és kénytelen újból fölvenni a tárgyat?

A hallgatók szerint ilyenkor újra indul a számlálás, vagyis a következő vizsgaidőszakban ismét lehet kétszer ingyen próbálkozni. Az egyetemek és a főiskolák viszont nem így értelmezik a jogszabályt: az újból fölvett tárgy legközelebbi vizsgáját már negyedik alkalomnak számítják.  A veszprémi Pannon Egyetem hallgatói önkormányzata (hök) végül az oktatási tárcától kért állásfoglalást, amely az intézmények álláspontját osztotta. A hallgatók ezt tudomásul vették, így a vita le is zárult – tudtuk meg Antal Gábor hök-elnöktől.

A vizsgaidőszakokban azonban nem csak a jogszabály-értelmezések borzolják a hallgatók idegeit. Szinte minden egyetemen és főiskolán probléma, hogy néhány oktató nem ad meg elegendő vizsgaidőpontot. A Pannon Egyetemen például legalább négy alkalmat kellene kijelölni, de előfordul, hogy kevesebb lehetőség van.

– Ez különösen azoknak a hallgatóknak jelent problémát, akik úgynevezett szűrőtárgyból vizsgáznának – mondja Antal Gábor. Ezek olyan tárgyak, amelyeket, ha egy hallgató nem teljesít a harmadik szemeszter végéig, kirúgják az egyetemről. Márpedig ha a hallgató nem fér föl a vizsgára, aligha tudja teljesíteni az előírásokat.

Probléma az is, hogy a december közepétől január végéig tartó vizsgaidőszakra nem arányosan osztják el az időpontokat az oktatók. Emiatt a hallgatók sem tudják beosztani az idejüket: torlódnak a vizsgáik, előfordulhat, hogy egy nap két-három tárgyból is felelniük kell.

Antal Gábor szerint azonban a legtöbb oktatóra lehet hatni: a hök kérésére általában orvosolják a problémákat. Megjegyezte: sokszor a hallgatók is ludasak, sokan ugyanis inkább a vizsgaidőszak végére hagynák a megmérettetést. Ezért hiába ad meg az oktató több időpontot is, mindenki az utolsó kettőre szeretne föliratkozni, a korábbi vizsgák pedig konganak az ürességtől. 

A vizsgák torlódása az ELTE bölcsészkarán is előfordul: van olyan oktató, aki január 5.-6.-8.-ra hirdetett időpontot. Az idén azonban leginkább az okozott fennakadást, hogy több oktató nem tette közzé időben a vizsgaidőpontokat – közölte Szávay István az ELTE-BTK hök elnöke.  Az időpontokat három-négy héttel a vizsgaidőszak előtt meg kellene hirdetni, ehhez képest volt olyan tárgy, amelynek dátumai csak a vizsgaidőszak elején derültek ki.

Hasonló bosszúságot okoznak olykor a szigorlatok is. Szóbelizni ugyanis csak az mehet, aki legalább kettest kapott az írásbelijére. Az elégtelen írásbeli teljesítmény azonban olykor csak a szóbeli napján derül ki, így csak aznap értesül a hallgató arról, hogy hiába tanult – és, ha vidéki, hiába utazott –, mégsem mehet vizsgázni.

A hök kérésére ezért szabályzatba foglalták, hogy a szóbeli előtti napon délig nyilvánosságra kell hozni, hogy ki mehet vizsgázni – közölte Szávay István. Szerinte a fenti problémák leginkább abból fakadnak, hogy az idevágó szabályzatok pontjait nem ismerik az oktatók, akik azonban a hök kérésére változtatnak a kifogásolt helyzeten.