A minisztériumi vezető közölte: vasárnap bejelentés alapján vizsgálták meg a hatósági állatorvosok azt az állattartó telepet, amelyen 3300 ludat tartottak. A telepen elvégzett helyszíni ellenőrzést követően a hatósági állatorvos megállapította, hogy a lúdállományban mintegy 30-40 állatnál tapasztalhatók idegrendszeri betegség tünetei. Az állatállományban elhullást is észleltek.

Az elhullott állatok kórbonctani vizsgálata is megtörtént, amelynek nyomán a vizsgálatot végző állatorvosok megerősíthetőnek ítélték a madárinfluenza gyanúját. A legutóbbi helyszíni jelentés szerint hétfő reggelre újabb állatok pusztultak el az állományban.

Az állategészségügyi előírásoknak megfelelően hétfő reggel a telepről 5 libatetemet küldtek Budapestre, az Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság zuglói laboratóriumába, hogy a szükséges ellenőrző vizsgálatokat akkreditált intézetben végezzék el.

Ezzel párhuzamosan kijelölték az előírt védő- és megfigyelési zónát a körzetben. Az állategészségügyi hatóság intézkedett az előírt szűrés megszervezéséről is. Az agrártárca értesíti az illetékes nemzetközi szervezeteket, eleget téve tájékoztatási kötelezettségének.

Benedek Fülöp az újabb madárinfluenza-gyanús esetekről bővebb tájékoztatást keddre ígért.

 WHO: még évekbe telhet a madárinfluenza leküzdése

A világ még évekre van attól, hogy felszámolja a madárinfluenza mezőgazdaságot sújtó hatását, és mindaddig, amíg ez nem sikerül, fennáll a veszélye az emberek között kialakuló világméretű járványnak - jelentette ki hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új vezetője.

Margaret Chan főigazgató az ENSZ 34 tagországból álló szakosított szervezetének végrehajtó bizottsága előtt közölte, hogy az emberre is veszélyes, H5N1 jelű madárinfluenza-vírus három év óta fertőzőképes. "Amíg a vírus terjed a madarak között, a világméretű járvány veszélye fennáll. Az emberiség évekre van attól, hogy a mezőgazdaságban leküzdje a vírust" - mondta.

Azóta, hogy a betegség 2003-ban újra felbukkant (először 1997-ben tört ki Hongkongban), vírusától 267 ember fertőződött meg a világon, javarészt Délkelet-Ázsiában, és közülük 161-en vesztették életüket. A halálesetek csaknem fele tavaly történt - közölte Chan, aki január elején lett a genfi központú ENSZ-szervezet vezetője.

Noha a madárinfluenza továbbra is elsősorban madárbetegség, emberre átkerülve eddig még soha nem veszített fertőzőképességéből. Tavaly a halálozási arány csaknem 70 százalékos volt az emberek körében, míg az utóbbi három évben átlagosan csak 60 százalékos. A WHO már régóta figyelmezteti a világot, hogy a vírus világméretű járványt idézhet elő, ha olyan mutációja alakul ki, amely könnyen terjed az emberek között. Eddig gyakorlatilag minden emberi megbetegedés amiatt alakult ki, hogy az illető fizikai kontaktusba került fertőzött madárral.

Chan szerint lehetetlen megjósolni, hogy mikor alakul ki emberről emberre terjedő mutáció, ha egyáltalán kialakul. "Az influenzavírusokról közismert, hogy instabilak és szeszélyesek, kiszámíthatatlanok. A következtetés egyértelmű: óvatosságban nem szabad lankadnunk" - jelentette ki a bizottság előtt.

A WHO vezetője bejelentette, hogy február 27-28-ra összehívja a végrehajtó bizottságot a gyermekbénulás elleni küzdelem témájában. Azt szeretné megvitatni, hogy kitűzhető e célként a betegség teljes felszámolása a Földön. Néhány közegészségügyi szakértő ugyanis megkérdőjelezi, hogy teljesen megszüntethető, és azt javasolja, hogy csak a megfékezését tűzzék ki célul.

(forrás: MTI)