Csábító ajánlatok felvételizőknek
Tíz éve még, aki tudott és nem szégyellte, protekciót keresett, hogy gyermeke egyetemre kerülhessen. Mára megfordult a helyzet: az egyetemek és a főiskolák igyekeznek magukat minél jobban eladni, egyre több eszközt átvéve a marketing és a reklám világából. Ma már szinte minden intézmény szervez nyílt napot, ahol profi módon összeállított prezentációkkal ecsetelik, miért éppen ez az intézmény lesz a legjobb választás a diák számára. Az sem megy már ritkaságszámba, hogy egy főiskola az újságban hirdessen, a Debreceni Egyetem pedig még saját felvételi kiadványt is megjelentetett, még a hivatalos tájékoztató megjelenése előtt.
A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola azonban az utóbbi hetekben teljesen újszerű kampányba kezdett. Az intézmény - amellett, hogy a róla készült háromdimenziós film megtekintéséhez egy speciális szemüveget is ad az érdeklődőknek - tanulmányi versenyt hirdetett középiskolás diákok számára: a legjobban teljesítő száz diák havonta 2500-20000 forintos ösztöndíjban részesülhet egy teljes tanéven keresztül. Feltéve persze, hogy a Károly Róbert Főiskolát jelöli meg első helyen a jelentkezési lapján (és felvételt is nyer).
Ugyanezzel a feltétellel nyerhetnek érettségire felkészítő nyelvtanfolyamot vagy ingyenes tankönyvcsomagot (10 ezer forint értékben a DFT Hungáriától, vagy az első főiskolai évad tankönyvcsomagját) azok, akik regisztrálnak a www.edupress.hu/krf weblapon.
A gyöngyösi intézmény nem véletlenül szeretne minél több diákot rábírni, hogy hozzá jelentkezzen első helyen. Az idei felvételi eljárás során ugyanis azok az egyetemek és főiskolák kapják majd a legtöbb államilag támogatott hallgatót, amelyek a legtöbb első helyes jelentkezőt tudják fölmutatni.
Az államilag támogatott keretszámokat az idén nem osztották le előre, csak egy kapacitásszámot határoztak meg, vagyis azt, hogy az intézmény az adott szakon hány hallgatót tud fogadni - minimálisan és maximálisan, költségtérítésest és államilag támogatottat együttvéve. Ezeket a helyeket pedig aszerint töltik majd föl támogatott vagy költségtérítéses hallgatókkal, hogy milyen arányban jelentkeztek oda jó teljesítményű hallgatók első helyen. Minél többen jelentkeznek egy adott szakra első helyen jó pontszámmal, annál több lesz ott az államilag támogatott hallgató. Ha viszont egy szak, amely 60-120 közötti kapacitásszámmal bír, nem tud magához csábítani legalább 60 hallgatót, nem indulhat el támogatott formában. (A kis létszámú szakokon ezért előrelátóan 1 főben adták meg a minimális kapacitást.)
Az intézményeknek tehát elemi érdekük, hogy arra ösztönözzék a diákokat: őket jelöljék meg az első helyen a jelentkezési lapjukon. Az állami támogatás ugyanis biztos bevételi forrás, a költségtérítést viszont nem feltétlenül tudják megfizetni a jelentkezők. Az idén fölvetteknek ugyan már államilag támogatott képzésben is fizetniük kell majd 2008-tól, a fejlesztési részhozzájárulás (fer) összege azonban még mindig kevesebb, mint a költségtérítés, amely a legtöbb szak esetében szemeszterenként több mint százezer forint, orvosképzésben pedig az egymillió forintot is meghaladhatja.
A fer összege viszont alapképzésben évi 105 ezer, mesterképzésben évi 150 ezer forint lesz az első évben minden egyetemen és főiskolán. Az intézmények ettől ugyan kérhetnének 50 százalékkal többet, vagy kevesebbet is, az első évben azonban még maradnak az általánosan megszabott öszszegnél. Nyilván nem véletlenül. Attól tartanak, ha valamelyikük többet kérne, elriasztaná a hallgatókat.
Az egyetemek és a főiskolák ugyanezt a logikát követték egyébként az érettségi követelmények meghatározásánál is. A bevezetés évében, 2005-ben - a nyelvszakok kivételével - senki nem mert emelt szintű vizsgát megkövetelni a hozzájuk jelentkezőktől, mert úgy vélték, hogy ha egyedüliként állítanak magasabb mércét, a hallgatók a könnyebb ellenállás irányába haladva más intézményt választanak maguknak. Márpedig akkor az utánuk járó fejkvótának is búcsút inthetett volna az egyetem.
A követelmények azóta sem emelkedtek, holott ezeket a félelmeket a gyakorlat nem igazolta vissza, a népszerűbb intézmények így nyugodtan magasabbra tehetnék a mércét. Hiszen ezeken a helyeken a diákok így is kénytelenek emelt szintű vizsgát tenni, ha nem akarnak lecsúszni az értük járó pluszpontokról, amelyek nélkül aligha jutnának be a 140 fölötti ponthatárokkal bíró helyekre.
A tandíj azonban kényesebb téma. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a hallgatókat mennyire befolyásolná a választásban a tandíj mértéke, mint ahogyan azt sem: csökkenti-e majd a továbbtanulni vágyók számát a tandíj bevezetése. Az intézmények ezért egyelőre kivárják az első tandíjas évet, majd a tapasztalatok tükrében újra átgondolják a fer mértékét. Több helyen azonban - biztos, ami biztos - már most magasabb ösztöndíjakat ígérnek a hozzájuk jelentkező hallgatóknak.
