Más kérdés, hogy mi vár a következő ötven-száz évben gyermekeinkre, unokáinkra és dédunokáinkra, akik nélkül persze majd egymillió év múlva nem lesz, aki maradéktalanul örüljön a Yucca-hegyi tervezők gondos munkájának. Houstonban például 2,7 milliárd dolláros költséggel tizennyolc sávosra bővítik az I-10-es országútnak a városon átvezető 30 kilométeres szakaszát, és felszámolják a vele párhuzamosan futó elővárosi vasútvonalat. Texas sosem idegesítette magát a környezetvédelemmel, most is az államot behálózó négyszáz méter széles gigasztrádákat tervez. A 35 éves houstoni vitát is az olaj- és az ingatlanfejlesztési lobbi nyerte: a texasiak nagy telekre épült, tágas házakban szeretnek élni, és szép széles autópályákon akarnak bejárni a munkahelyükre.

Bush elnök kormányzásának első öt éve az energiaipar virágkora volt, az olajcégek még sosem voltak ilyen nyereségesek. A Fehér Ház minden olyan kezdeményezést elutasított, amely a jövő nevében rótt volna anyagi terheket a gazdaságra. A dolog odáig fajult, hogy a jobboldal a tudományos világban is ideológiai ellentámadást szervezett. A kormány elnémította a klímaváltozásra figyelmeztető tudósoknak az állam alkalmazásában álló részét, és lovat adott az ellenvéleményen lévők maroknyi csoportja alá. Szerintük az embernek semmi köze a globális felmelegedéshez. (Utóbbit mellesleg ügyes nyelvi leleménnyel megint csak a Fehér Ház keresztelte át a kevésbé fenyegető klímaváltozásra.)

A zöldár azonban feltartóztathatatlan. Az unió helyzetéről mondott tavalyi beszédében Bush már Amerika veszélyes benzinfüggőségéről szólt. Holnap esedékes idei jelentésében a kukoricából és más növényekből előállított etanol bevezetésének gyorsítását fogja meghirdetni. Al Gore volt alelnök tavaly világszenzációt keltő dokumentumfilmet készített a globális felmelegedésről, és a most folyó Sundance filmfesztiválon bemutatnak egy újabb, e témával foglalkozó, Minden rendben (angolul: Minden hűvös) című alkotást. A törvényhozásban többségbe kerültek a demokraták, akiknek választói bázisa fogékonyabb a környezetvédők érveire, mint a republikánusoké. A Harvard Egyetem tudósai a múlt héten váratlan szövetségesekre találtak a Bush-kormányzat elleni zöldforradalomban. Evangéliumi keresztény vallási szervezetekkel közösen tartottak konferenciát arról, valamit tényleg tenni kéne.

Az idei detroiti autószalon azt mutatja, hogy az autógyárak megkezdték a felkészülést a benzin nélküli világra. Szinte minden standon volt hibrid vagy üzemanyagcellás jármű, a General Motors beharangozott újdonsága sem véletlenül hallgat a Volt névre. A Fehér Ház azonban úgy képzeli az átállást, hogy közben az USA kínosan vigyáz saját gazdasági érdekeire, és nemhogy feladna valamit pozícióiból, de még keresne is a technológiai fejlesztésen, miközben megőrzi a jellegzetes amerikai életmódot. Ez fájdalommentes megoldás lenne. Csak bele ne pusztuljunk.