A géntechnológiával nemesített (gmo-) magvakkal bevetett vetésterület átlépte a 100 millió hektárt: az előző évi 90 millió után 2006-ban 102 millió hektárt tett ki világszerte - derül ki a Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálatának (ISAAA) legfrissebb jelentéséből. Egy másik mérföldkő, hogy a genetikailag módosított növényeket használó gazdaságok száma túllépte a tízmilliót: a 2005-ös 8,5 millió után immár 10,3 millió gazdáról beszélhetünk. 2006-ban 22 országban vetettek genetikailag módosított növényeket, de ezenfelül még 29 országba lehet élelmiszerként, takarmányként forgalmazni ilyen termékeket, terményeket. Immár 3,6 milliárd ember (tehát a Föld lakosainak több mint fele) él olyan országban, ahol genetikailag módosított növényeket termesztenek.
Továbbra is az USA vezet 54,6 millió hektárral Argentína (18 millió), Brazília (11,5 millió) és Kanada (6,1 millió) előtt. India átvette a vezető szerepet Ázsiában: 2,5-ről 3,8 millió hektárra ugrott a genetikailag módosított növényekkel bevetett terület, megelőzve Kínát (3,5 millió) Az EU-ban Szlovákia lett a hatodik tagállam, amely elkezdte a genetikailag módosított kukorica (az egyetlen engedélyezett, kukoricamoly-rezisztenciát hordozó hibridek) vetését. A gmo-növények térnyerése a szakértők szerint tovább gyorsul a genetikailag módosított szója, kukorica, gyapot és repce mellett a rizs termesztésével, illetve a bioüzemanyagok terjedésével. Becslések szerint 2015-re a genetikailag módosított növényekkel bevetett terület eléri a 200 millió hektárt, és 20 millió gazda vet majd ilyen növényeket.
----------------------------
"Nem vagyunk lemaradva Európától, az export terén az élmezőnyben foglalunk helyet, ugyanakkor Magyarországon a mennyiségi termelést is növelni kell annak érdekében, hogy komoly tényezők maradjunk a piacon" - foglalta össze tapasztalatait Gráf József földművelésügyi miniszter, aki a berlini Grüne Woche (Zöld Hét) elnevezésű nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállításra látogatott el. (MTI)