Tudja ön, kicsoda Jennifer, Eleanor és Gregory M. Wilson? Nem? Sajnos, a gyermeke talán igen: mindhárman az elmúlt hónapokban Európa-szerte vihart kavart agresszív videojáték, a második generációs PlayStation-konzolra tervezett The Rule of Rose kulcsfigurái. A hazánkban is forgalmazott, Olaszországban és Lengyelországban túlontúl erőszakosnak talált "túlélő gyerekhorrort" a briteknél már piacra sem dobták.

Christian Pfeiffer német kriminológus tanulmánya szerint a tízéves fiúk fele olyan játékokkal játszik, amelyeket csak 16 éves kor felett szabadna megkapniuk. Tizenöt évesen pedig több mint a négyötödük 18 éven felülieknek engedélyezett játékhoz jut hozzá. Az még csak a kisebbik gond - és önmagában nem is indokolná a tilalmat -, hogy mindennek közvetlen hatása van az iskolai teljesítményre. A készségeket felmérő PISA-vizsgálatok bebizonyították: ahol saját játékkonzol áll a gyerekszobában, rosszabb a tanulmányi eredmény. Márpedig a német fiúk 38 százalékának, a lányok 16 százalékának van saját konzolja.

A nagyobb problémát a szakemberek abban látják, hogy különösen az FPS (First Person Shooter), azaz "lövöldözős" játékokba temetkező gyermekek az erőszakot a való világra vetítik át. A kutatók többsége szerint fokozottabb hajlamuk alakul ki az agresszióra, empátiaszintjük csökken. Igaz, van olyan kutatócsoport is, amely egyetért ugyan abban, hogy - akárcsak az orvosok a vér látványára - a virtuális fegyveres erőszakhoz szokott gyerekek is érzéketlenné válnak az ilyen agresszió képei iránt, ám az empátiacsökkenést nem találta bizonyítottnak.

Miközben a lélekbúvárok kísérletezgetnek, egy 18 éves német fiú - az erőszakos játékok nagy rabja - novemberben ténylegesen is lőtt: tizenegy volt iskolatársát sebesítette meg, majd végzett önmagával. Franco Frattini bel- és igazságügyi EU-biztos - aki a The Rule of Rose-t is "obszcénnek", "az erőszakot, időnként a szélsőséges erőszakot eszményítőnek" találta - azonnal az uniós tilalom szigorítását kezdeményezte. Lassan négy éve érvényben van ugyan, legalábbis tizennégy tagországban a korhatárok feltüntetése a dobozokon (amit a gyártók önként vállaltak), de a kereskedelmi gyakorlatban egyelőre nem lehet kikényszeríteni a korhatárt el nem érő vásárlók kitiltását.

Frattini szerint mindez nincs rendben. - Egységesíteni akarom a szabályokat, amelyek megbüntetik mindazokat, akik törvénytelenül árulnak, és nem ellenőrzik a vevő személyazonosságát - mondta. Hozzátette azért, hogy nem Brüsszelben, hanem a tagállamokban kell eldönteni, mely videojátékoktól tiltsák el a gyerekeket.

Noha brüsszeli hírek szerint Frattini nyolc tagállam - köztük Magyarország - támogatását is megszerezte, az EU igazságügy-minisztereinek minapi, drezdai találkozója lehűtötte a kedélyeket. Kiderült, hogy nem lesz uniós szintű tilalom, és Brigitte Zypries, az EU-tanács soros német elnöke annyit jelentett be: minden tagország utánanéz a saját törvényeinek, hogy a legtöbbet hozza ki belőlük.

Zypriesnek persze otthon sem könnyű. Bajorország úgy módosítaná a szövetségi jogszabályt, hogy még az internetről letölthető erőszakos videojátékokat is törvényen kívül helyezné, de Berlin szerint ez olyan, mintha az esőt akarnák betiltani. A liberálisabb EU-tagok számára példa az Egyesült Államok, ahol - a szólásszabadságot védő első alkotmánykiegészítésre hivatkozva - felszámolták az egyes helyeken életbe léptetett korhatáros eladási tilalmakat.

A gyermekek az erõszakot sokszor a való világra vetítik át