A közelmúltban több, az Európai Közösséget is érintő kérdésben vélekedett markánsan eltérően a magyar bal-, illetve jobboldal. Mint emlékezetes, a Fidesz élesen bírálta például, hogy a magyar kormány nem nyitotta meg teljesen a munkaerőpiacát a frissen csatlakozott Románia számára, és szóvá tette azt is, hogy Magyarország - dacolva a most formálódó közös uniós energiapolitika szellemével - "különutas" tárgyalásokat folytat az oroszokkal kőolaj- és földgázügyben. A kormányoldal is gyakran bírája a Fideszt amiatt, hogy uniós színtérre "viszi ki" a belpolitikai feszültségeket.

A békítő célzatú "magyar klub" kormányfői ötlete mindenesetre tegnap hamvába holt; a Fidesz ugyanis még a találkozó előtt jelezte, hogy nem vesz részt a konzultáción. Ennek ellenére tegnap megtartották azt. A témák közt szerepelt (volna) a schengeni egyezményhez való csatlakozás menetrendje, az európai alkotmányozási folyamat, a közösségi energiapolitika, a Nyugat-Balkán integrációja, az EU keleti szomszédságpolitikája, valamint a 2008-2009-ben esedékes uniós költségvetési revízió, illetve egy márciusra tervezett, közös uniós nyilatkozat tartalma az európai értékekről.

Hegedűs István, a magyarországi Európa Társaság elnöke szerint az efféle egyeztetés persze mindig hasznos, ám kevéssé "releváns". Az EP-n belüli legfontosabb törésvonalak ugyanis nem az egyes tagállamok, hanem a különböző politikai csoportok között húzódnak, és frakciófegyelem bizony az EP-ben is létezik. "A brit liberális demokraták és az euroszkepticizmusba hajló toryk sem alakítanak ki össznemzeti álláspontot, mielőtt az uniós porondra lépnének, mert egészen másként gondolkoznak, túl nagy köztük az ideológiai távolság" - folytatta. Hegedűs szerint az uniós és a nemzeti szint kapcsolatrendszere sokkal bonyolultabb, izgalmasabb játéktér annál, semhogy ilyen megállapodásokon múljanak a dolgok. Az Európa Társaság elnöke úgy látja, egyedül talán a kisebbségi témák (például a magyarokkal szembeni atrocitások) esetében lehet fontosabb a közös magyar gondolkodásmód a brüsszeli törvényhozás döntési mechanizmusánál.

Az uniós politizálás szakértője eleve értelmetlennek tartja azt az igényt, hogy a magyar pártok ne vigyék ki Brüsszelbe a belpolitikai témákat. "Emlékezzünk csak arra, hogy a Berlusconi-jelenségről micsoda viták voltak az EP-ben!" - példálódzik Hegedűs. "A belpolitikai ügyeket nem lehet, és nem is kell elszigetelni az európai polémiáktól, elvégre ezért vagyunk mi is tagállam, ráadásul a problémáink sokszor ismerősebbek a közösségnek, mint gondolnánk" - véli az elemző, hozzátéve: a tónus az ő ízlésének sokszor nem megfelelő, és a honi ellenzék brüsszeli akciói többnyire "nem jöttek be".

A Fidesz hiányzott a békítõ célzatú "magyar klubból"