Más jelek is arra utalnak, az akár az új hidegháborúig eljutó szuperhatalmi katonai szembenállás szakasza köszönthet be. Peking katonai téren is érvényesíti, amit a gazdaságban-politikában már egyértelműen látni, hogy megtöri az USA hegemóniáját, és helyet csinál magának a szuperhatalmak hamarosan kéttagúvá bővülő klubjában. Washington nem hátrál. Bush elnök tavaly írta alá az űr (katonai) hasznosítását sem kizáró stratégiai dokumentumot és nem hajlandó lemondani az űrfegyverkezés opciójáról, ha azt az USA nemzetbiztonsága indokolja.

Az Egyesült Államokban felelős vezetők tájékoztatták a sajtót, hogy január 11-én Kína, a hszicsangi (xichangi) űrbázisáról indított közép (néhány ezer kilométer) hatótávolságú rakétával megsemmisítette a Fong Jün (Feng Yun) mintájú, nyolc éve felbocsátott, mára már kiszuperált időjárásjelző mesterséges holdját. Ezzel Kína a világon a harmadik ország (az USA és a Szovjetunió/Oroszország után) amely képes a világűrben az ellenséges mesterséges holdak kiiktatására. Pekingben taktikus módon nem erősítették meg, de nem is cáfolták a hírt. 

Emlékezetes, a nyolcvanas években, Ronald Reagan amerikai elnök csillagháborús terveiben (amit az amerikaiak 1993-ban feladtak) kiemelt szerepet kaptak az ellenséges műholdakra vadászó rendszerek. A csillagháborús fegyverkezési hajsza, annak gazdasági terhe roppantotta össze végül a Szovjetuniót, felgyorsítva a birodalom széthullását.

Amerikai katonai szakértők aggasztónak tartják azt is, a kínai kísérletet oly módon hajtották végre, hogy az egyben Peking rakétaelhárító rendszere kifejlesztéséhez is hozzájárulhat, Ugyanazt a „faltörőkos” technológiát alkalmazták, mint az amerikaiak most kiépülő rakétaelhárító rendszere használ. Azaz a Xichangból felbocsátott rakéta nem vitt robbanótöltetet, hanem egy speciálisan kiképzett eszközzel, „faltörőkossal” belecsapódott a műholdba, sok száz apró darabra zúzva.

Az Egyesült Államok mellett elsőként a térség államai reagáltak. Japán, amely az amerikaiakkal együttműködve saját rakétavédelmet épít ki, a világűr fokozódó militarizálása miatt aggódik. Dél-Korea is kifejezte aggályait, Ausztrália pedig emiatt bekérette a kínai nagykövetet. Tajvan védelmi minisztériumának szóvivője, U Csi-fang (Wu Chi-fang) kijelentette, a (népi) kínai fegyverfejlesztések érintik a sziget biztonságát. John Pike-nak, a globalsecurity.org neves szakértőjének ennek  kapcsán az jutott az eszébe, hogy ha az USA Tajvan miatt összetűzésbe keveredne Pekinggel, a népi kínaiak első dolga az lenne, hogy megsemmisítsék a térség felett repülő amerikai kémműholdakat.

Kína - óriási összegeket beleölve - rohamléptekkel fejleszti haditechnikáját. Kiváltképpen a kínai partokat közvetlenül fenyegető amerikai hadiflotta, az űrben lévő eszközök ellen dolgoz ki védő-támadó rendszereket. Tavaly az izraelieket teljesen felkészületlenül, védtelenül érte az a kínai gyártmányú rakéta, amelyet a Hezbollah Bejrút mellől lőtt ki a libanoni partok előtt cirkáló modern hadihajóra, csaknem elsüllyesztve azt.

A sokkból, amit tavaly október 26-án a Csendes-óceánon gyakorlatozó amerikai Kitty Hawk szuper-repülőgéphordozó vezette flottaegység irányítói szenvedtek, tán máig sem tudtak kikeveredni. Az ultramodern eszközökkel több száz kilométeres körzetben erősen védett vezérhajó mellett, alig nyolc kilométer távolságban, mintha csak a Holdról cseppent volna oda, váratlanul felbukkant egy kínai tengeralattjáró. Magyarázat azóta sincs, az amerikai csendes-óceáni flottaparancsnokság rögtön titkosította a kínos incidens minden részletét.

Egy Szung (Song) tipusú dízel-tengeralattjárónak sikerült a huszárcsel. A névadó Szung-dinasztia (970-1279) idején zajlott az első kínai ipari forradalom, sok más mellett ekkor találták fel a puskaport, az ágyút, a nyomtatást és az egy főre jutó GDP meghaladta az akkori Nyugat-Európáét. És - évszázadokkal a portugálok, angolok, spanyolok, amerikaiak előtt - a kínai császár hajói uralták a csendes óceáni partvidékeket, világtengereket…

Mûholdas irányítás