M5: autópályacég eladó
Taktikai visszavonulásra készül a kormány az M5-ösön. Decemberben az volt a terv: az Állami Autópálya-kezelő (ÁAK) Zrt. január első napjaiban vételi opciójával megvásárolja az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Zrt. magánbefektetők kezében lévő hatvanszázalékos részvénycsomagját. A húszmilliárd forintos befektetés révén kizárólagos állami tulajdonba kerülő céget az év végéig továbbértékesítették volna. Az ügylettől 40-45 milliárd forint hasznot reméltek. Na meg azt, hogy az AKA belső átalakításával az M5-ös 2031-ig szóló koncessziójának idejére akár százmilliárd forinttal is csökkenthetik a társaságnak fizetendő - évente 25 milliárd forintos - rendelkezésre állási díjat. A kivásárlás azonban egyre késik, és a jelek szerint a terv is változott.
A gazdasági tárca a vételi opció lehívása helyett az AKA piacra dobásáról egyezkedik a tulajdonosokkal. Értesülésünk szerint a cég értékesítési pályázata leghamarabb február második felében láthat napvilágot. A tender megindításáról egyelőre csak az elvi egyetértés született meg a negyven- százalékos állami részvénycsomagot birtokló ÁAK-t irányító szakminisztérium és a hatvanszázaléknyi részvénnyel rendelkező magánbefektetők képviselői között. Így az esetleges eladás feltételeiről még nincs döntés.
Csupán annyit lehet tudni: a gazdasági tárca ragaszkodik hozzá, hogy a pályázat idejére a tulajdonosok fagyasszák be az állami kivásárlás opciós árát. Méghozzá a januári 80 millió eurós - hozzávetőleg húszmilliárd forintos - szinten. Ez ugyanis az opciós szerződés szerint évi tízmillió euróval, vagyis havonta mintegy 200 millió forinttal emelkedik. A tárgyalások feltételéül szabott egyezségről azonban a hírek szerint a koncessziós társaság magánbefektetői egyelőre hallani sem akarnak. Így lehetséges, hogy az AKA beharangozott gyors kivásárlása helyett tervezett közös eladás is kútba esik, és a cég sorsa még jó ideig bizonytalan lesz.
Ezt sejteti, hogy az állam és a magánbefektetők képviselői az AKA üzleti értékét is eltérően ítélik meg. A gazdasági tárcánál a társaságot a hírek szerint 240 millió euróra, hatvanmilliárd forintra tartják. Ami azt jelentené, hogy a cég magánbefektetők kezében lévő részvénycsomagja papíron 144 millió eurót - 36 milliárd forintot - ér. Azt azonban, hogy az államnak mennyit kellene fizetnie a pakettért, a koncessziós társaság negyvenszázalékos részvénycsomagjának 2004-es kivásárlásakor kötött opciós szerződés határozza meg.
Az AKA magánbefektetői ezzel szemben csak 160 millió euróra - negyvenmilliárd forintra - értékelik magyar vállalkozásukat. Ez azt jelentené, hogy részesedésük 96 millió eurót, vagyis mintegy 24 milliárd forintot ér. Így szerintük az állam a felkínált húszmilliárd forintért - a szaktárca vagy akár a befektetői oldal számításait alapul véve egyaránt - méltánytalanul olcsón szerezné meg a cég többségi részvénycsomagját.
Különösen hogy a befektetőknek valójában nem is áll szándékában megválni az AKA-tól. Olyannyira, hogy tavaly novemberben ajánlatot is tettek az álam képviselőjének az ÁAK kezében lévő részvénycsomag megvásárlására. A társaság negyven százalékáért 83 millió eurót kínáltak. Vagyis lényegében annyit, mint amennyiért az állam szeretné megszerezni a magántulajdonosok hatvanszázalékos részesedését. Ajánlatuk azonban túl könnyűnek találtatott.
A nem hivatalos magyarázatok szerint az AKA üzleti értéke körüli vitát oldanák fel a tulajdonosok cégük eladásának pályáztatásával. A még jóváhagyásra váró tenderen részt vevő befektetők árajánlatai ugyanis vitathatatlanul piaciak lesznek. Így megmutathatják valójában mennyit is ér az évente 14,5 százalékos - a nemzetközi gyakorlatban megszokott közel kétszeresének megfelelő - megtérülést biztosító koncessziós szerződésével az M5-öst még 25 évig üzemeltető vállalkozás. Az egyetlen kockázat, hogy az ajánlatok esetleg nem érik el azt az összeget, amelyért minden tulajdonos kész lenne megválni részvényeitől. Ez azonban csupán annyit jelentene: valamikor a nyár elején a szaktárca és az AKA többi tulajdonosa újrakezdhetné a vitát az állami opció lehívásáról.
Mindenesetre a döntés több hónapos halogatása mindkét félnek kapóra jön. A magánbefektetők valószínűleg tisztában vannak azzal: az opciós részvényvásárlás megakadályozására a korábban aláírt szerződések mellett szűk mozgásterük maradt. Az előreláthatólag júniusra lezáruló pályáztatással viszont legalább az idő múlik. Így lehetséges, hogy végül a kormány meggondolja magát, és letesz a kivásárlásról.
Ami nem is elképzelhetetlen. De legalábbis az ügylet elhúzódása a kormányzati oldalon is jól jöhet. Hiába ugyanis a jól körülbástyázott vételi opció, ha a vevő szerepét játszó ÁAK-nak nincs meg a vásárláshoz szükséges húszmilliárd forintja. Saját büdzséjéből ezt a pénzt nem tudja előteremteni, így mindenképpen külső forrásokra szorulna. Emellett a tranzakcióra a költségvetésben sem különítettek el forrásokat. Az az elképzelés pedig, hogy az üzlethez a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelez majd, halva születettnek bizonyult. Az állami pénzintézet ugyanis ilyen típusú beruházásokat alapszabálya szerint nem finanszírozhat.
Emellett az időnyerés azért is fontos a kormány számára, mert az M5-ös építéséhez az AKA számára 900 millió eurót hitelező pénzintézetek közül néhány egyelőre csak feltételekkel támogatná az opciós állami kivásárlást. Legfontosabb kérésük, hogy a tranzakció idejére a kormány adjon költségvetési garanciát a koncessziós társaság valamennyi hitelére. A kétszázmilliárd forintot meghaladó garanciavállalás jóváhagyásához viszont mindenképpen hónapokra lenne szükség.
Mindebből természetesen az M5-ösön autózók közvetlenül semmit nem érzékelhetnek. Más kérdés, hogy az állami kivásárlás és az AKA továbbadásának elmaradása végül az ő zsebükből is pénzt vehet ki. Ha ugyanis a kormány nem szerzi meg a társaság irányítását, a tulajdonosok hozamelvárásain sem változtathat érdemben. Ez pedig azt jelenti, hogy a költségvetésnek le kell mondania az M5-ös rendelkezésre állási díjainak mérsékléséről, és arról, hogy az adófizetők pénzéből a következő negyedszázad alatt több mint százmilliárd forintot megspóroljon. Emellett az már csak apróság, hogy ezek a lépések az ÁAK 2007-re tervezett tőzsdei bevezetését is kedvezőtlenül befolyásolnák.
