A programokat néhány nappal ezelőtt ideiglenesen fagyasztotta be az ENSZ szakosított szervezetének titkársága, és a döntés a kormányzótanács elé kerül felülvizsgálatra és jóváhagyásra. Egy európai uniós diplomata, aki részt vett a technikai projektekért felelős NAÜ-igazgató e heti eligazításán, elmondta, hogy azokat a programokat függesztették fel, amelyek egyértelműen összeegyeztethetetlenek a BT 1737-es számú határozatában foglaltakkal.

A titkárság kidolgozta azt az előzetes listát, amely a folytathatónak ítélt programokat tartalmazza. A testület most fejezi be azoknak a technikai támogatási programoknak az értékelését, amelyekről nehezebb megállapítani az összeférhetetlenséget. Munkájuk végeztével javasolni fogják a kormányzótanácsnak azon programok megszüntetését, amelyek nem békés célú nukleáris ambíciókat szolgálhatnak. Megállapításaikat a jövő hónapban terjesztik a 35 tagú kormányzótanács elé, szavazást pedig várhatóan a testület márciusi ülésén ejtik meg.

A NAÜ tisztviselői nem közölték, hogy pontosan hány és milyen jellegű programot függesztettek fel. Egy neve elhallgatását kérő diplomata annyit mondott, hogy a Biztonsági Tanács határozata által egyértelműen tiltott, az urándúsításhoz, a hasadóanyag újrafeldolgozásához és a nehézvíz előállításához is felhasználható programokat állították le.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség mintegy húsz támogatási programot működtet Iránban, további több mint negyven pedig egyfajta "regionális" csomag, amely Iránt és a szomszédos országokat is érinti. A Nyugat azt akarja, hogy a NAÜ vizsgálja felül Irán polgári célú, energiatermelést szolgáló atomprogramját, és szüntesse meg a 65 projekt jórészét. Ez a törekvés azonban az el nem kötelezett országok blokkjának ellenállásába ütközik, ami feszültséget keltett a kormányzótanácson belül.

További bonyodalmat jelent a nyugati országok közötti nézeteltérés. Az Egyesült Államok, Franciaország és Ausztrália szerint a projekteknek legalább a felét meg kell szüntetni, köztük azokat is, amelyek a szürke zónába tartoznak, azaz nemcsak polgári, hanem katonai célokra is felhasználható tudáshoz juttatják Iránt. Németország, Olaszország és más kisebb uniós országok kisebb megszorítást akarnak annak reményében, hogy ez segít kompromisszumokra bírni Iránt.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél dolgozó egyes diplomaták az Egyesült Államok győzelmeként értékelték, hogy a NAÜ felfüggesztett egyes projekteket, még mielőtt a kormányzótanács döntött volna.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tavaly december 23-án fogadta el az Iránt szankciókkal sújtó határozatát, amely megtiltja az ENSZ-tagállamoknak, hogy olyan sugárzó anyagokkal és technológiákkal lássák el Teheránt, amelyek elősegíthetik az iráni atom- és rakétaprogram fejlesztését, felhasználhatók urán dúsítására és feldolgozására, illetve nehézvíz előállítására, atomfegyverek célba juttatására alkalmas rendszerek gyártására.

Az Irán elleni szankciók veszélyeire figyelmeztet a NAÜ

Az ENSZ nukleáris ellenőrző szervezetének vezetője aggódik amiatt, hogy az Irán ellen elrendelt szankciók csak a feszültséget fokozzák a nyugat és Teherán között az iráni atomprogram ügyében. A Párizsban tárgyaló Mohamed el-Baradei a tárgyalások felújítására buzdított Teheránnal. Arra a kérdésre, hogy esetleg Franciaország is küldene valakit Teheránba ez ügyben, azt válaszolta, hogy "támogat minden erőfeszítést mindenki részéről".

- Attól tartok, hogy mindkét fél mereven ragaszkodik az álláspontjához. Szükség van valakire, aki kezet nyújt - fogalmazott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója. Baradeit nyugtalanítja, miként alakul a konfliktus azután, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa decemberben korlátozott szankciókat rendelt el. "A szankciók szerintem eszkalációhoz vezetnek mindkét oldalon" - jelentette ki.

A NAÜ főigazgatója azzal sem ért egyet, hogy a párbeszédet jutalomként használják Irán jó viselkedéséért cserében. Franciaország fontolgatja, hogy küldöttet menesszen Teheránba nem csak az atomprogram, hanem több más kérdés, így a közel-keleti helyzet, a libanoni kérdés és más regionális témák megvitatására. Döntés még nem született, és a külügyminisztérium azt várja, hogy Irán mutasson hajlandóságot a tárgyalásra.

Ahmadinezsád bírál

Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök bírálta azok az iráni ellenfeleit, akik bírálják keményvonalas atompolitikáját, és azzal vádolta meg őket, hogy "az ellenség propagandáját" szajkózzák. Ahmadinezsád elmarasztaló szavait az állami televízió ismertette csütörtökön. Az elnök szerint néhányan az országban meghamisítják az információkat, és ezzel megsértik az iráni nép büszkeségét. "A kompromisszumot magasztalják és az ellenség szólamait ismételgetik, de ennek semmilyen hatása nem lesz" - szögezte le.

Az elmúlt hetekben Iránban a reformer körökben, de még a konzervatívok táborában is felerősödtek azok a hangok, amelyek bírálják Ahmadinezsád agresszív politikáját, és arra figyelmeztetnek, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az eddigieknél is keményebb büntetőintézkedéseket hozhat az ország ellen.

Még a Dzsomhuri Eszlami című tekintélyes konzervatív napilap is arra kérte a minap Ahmadinezsádot, hogy ne szónokoljon minduntalan az atomfejlesztésekről. Ahmadinezsád lekicsinylően nyilatkozott azokról a szankciókról, amelyeket a BT decemberben fogadott el Irán ellen, amiért Teherán elutasította az urándúsítás  felfüggesztését.  

"A szankciók kérdése már 30 éve elcsépelt szólam. Az iráni nukleáris program leállításának a kikényszerítésére hozott határozat tulajdonképpen  hiábavaló próbálkozás a nép akaratának a megtörésére" - hangoztatta Ahmadinezsád. Az iráni hatóságok arra készülnek, hogy február elején nagyszabású ünnepséget rendeznek az iráni atomfejlesztés tiszteletére és megerősítik, hogy az iráni év végéig, vagyis március 20-ig 3 ezer centrifugát helyeznek működésbe.

A nyugati országok feltételezik, hogy Irán atomfegyver előállítására törekszik, Teherán  ezt azonban cáfolja  és hangsúlyozza,  hogy atomprogramja  békés célú és az energiatermelést szolgálja.

 

(MTI)