Támadás a sivatag ellen
A 20 évvel ezelőtti és az ez évi űrfelvételeket összehasonlítva jól látható, hogy a homok birodalma visszahúzódóban van az egyik akáciafajnak köszönhetően. Ahol ez a fa megjelenik, ott beindulhat a gazdálkodás.
A fatelepítés következtében Nigerben mintegy hárommillió hektár vált újra zölddé, és ebből körülbelül kétszázötvenezer hektár mezőgazdaságilag művelhetővé. A térség az 1970-es évek végén, a '80-as évek elején vált terméketlenné a rossz gazdálkodás és a fakitermelés következtében. Niger egyes területein a gazdák a '80-as évek közepe óta irtás helyett inkább védeni kezdték az akáciákat, és az eredmény döbbenetes - állította Chris Reij holland kutató, a Nigériában tartott "Sivatagból oázis" elnevezésű tanácskozás egyik résztvevője. Ahol alig húsz évvel ezelőtt szinte egyetlen fa sem nőtt, ma 50-100 akácia él hektáronként.
Terjedésük pedig rengeteg előnnyel jár. A levelek és gyümölcsök táplálékot és takarmányt, illetve szerves trágyát jelentenek. A több háziállat több trágyát produkál, ez tovább javítja a talaj minőségét, és lehetővé teszi a növénytermesztést, ráadásul a fák csökkentik a talajeróziót. Magjuk messzire terjed, így az akáciák újabb területeket hódítanak vissza. Aszály idején a rászoruló családok tűzifaként eladhatják a fát, és a befolyt pénzből élelmiszert vásárolhatnak, így átvészelhetik a nehéz időszakot.
Miután egy erősen erodált, legalább negyedmillió hektárnyi területet sikerült rehabilitálni, a pusztulás spirálja megfordulni látszik. 1984-hez képest a gabona - pl. a köles és a cirok - termesztése 20-85 százalékkal ugrott meg, és a zöldségeké is megnégyszereződött. A vegetáció módosulása klimatikus változásokat vont maga után: megnőtt a csapadék mennyisége. Űrfelvételek elemzése alapján készült becslések szerint a Száhel-övezetben 10-20 százalékkal több eső hullik a zöld területekre.
A fatelepítés ösztönzésének sikerei alapján Reij és kollégái abban bíznak, hogy a Nigerben bevált gyakorlat bevezethető a szomszédos országokban is, például Maliban, Szenegálban és Burkina Fasóban. A fásítási program a sivatag visszahódítását célzó "Oázis" kezdeményezés részét képezi, melyet a tizenegy afrikai ország részvételével megtartott tanácskozáson indítottak útjára, és melyet nemzetközi kutatások és kormányok is támogatnak. Egy szenegáli szóvivő - bár örömmel üdvözölte a fejlődést - arra figyelmeztetett, hogy a kialakult helyzet igencsak törékeny, és a folyamat csupán nemzetközi segítséggel, valamint infrastrukturális és oktatási beruházásokkal tartható fenn.
