Januárban 224,6 milliárd forint hiánnyal nyit az államháztartás, az első negyedév végére pedig a deficit eléri a 894 milliárdot. Március végén eddig soha nem alakult ki ilyen mértékű hiány - az egész évre tervezett 56,6 százaléka. Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára szerint azonban tarthatók lesznek az éves előirányzatok. Az eredetileg 200 milliárdos tartalékot ugyanis 23 milliárd forinttal megfejelték, de a hiány év eleji megugrásának is megvannak a magyarázatai. A fűtéstámogatás jó részét ekkor fizetik ki, az év második felében ez nem akkora összeg. A 13. havi nyugdíj első fele, a közalkalmazottaknak járó 13. havi fizetés egésze is az első hónapokat terheli. Most fizetik az agrártámogatásokat, a MÁV tőkeemelését is, miközben több adófajtából (áfa, eva, jövedéki adó) inkább áprilisban jön a bevétel, másoknál pedig csak decemberben (társasági adó, vállalkozások különadója).

Az év eleji nagyobb hiány egyébként is megszokott: 2002 óta folyamatosan magas az első negyedéves deficit - igaz, csak egyetlen év volt (2005), amikor ennek ellenére sikerült is tartani az eredetileg elhatározott hiányszámokat. Máskor az év eleji derűlátó nyilatkozatokat a hiánycél-módosításról szóló magyarázatok váltották fel az év közepe felé. A fogadkozások most arról szólnak, hogy ez nem lesz így. Annak ellenére sem, hogy március végén eddig sohasem érte el a hiány a 900 milliárd forintot, és nem közelítette meg az éves terv 57 százalékát.

A magabiztosságra az a magyarázat, hogy a költségvetésben jelentősek a tartalékok - 200 milliárd forintot tesznek ki -, ráadásul ehhez még 23 milliárd forintot hozzátett a pénzügyi kormányzat (az uniós befizetésekre ugyanis nem kell annyit költeni, mint gondolták, és a megmaradt pénzt félreteszik). Sőt miután már tavaly átvállalták a Nemzeti Autópálya Zrt. adósságát, a deficitet most kisebbre is várják, mint azt a költségvetésben tervezték: 1668 milliárd helyett már csak 1581 milliárd forinttal számolnak.

A tárcánál mindazonáltal úgy vélik, annyira jól terveztek, hogy ki is lehet majd engedni egy picit a tartalékolásból - a minisztérium szerint legalábbis ezzel lehetne megoldani a költségvetés maradványproblémáját. (A tárcák meglehetős összegek elköltési lehetőségeit viszik át egyik évről a másikra, így többet költhetnek a nekik megszabottnál, növelve a hiányt.) Egy éve, 2005 és 2006 fordulóján 550 milliárdos maradvánnyal fordultak, most ez 390 milliárdra csökkent. A kezelhető, normális érték 300-350 milliárd között lehetne a PM szerint. Ez annyit jelentene: a terven felül még 50 milliárd forint elköltését engedélyeznék a minisztériumoknak - persze akkor, ha minden jól alakul, és tarhatók a hiányszámok.

Tátrai Miklós szerint a múlt év kedvező eredményei bizakodásra adnak okot, hiszen az év végi hiány hétmilliárd forinttal kisebb lett. (Ez Magyarország történelmének legnagyobb - forintban mért - hiánya, és jó 500 milliárd forinttal van az eredeti terv felett.) A pénzügyi tárcánál mindazonáltal azt állítják: ez a hétmilliárdos mínusz a GDP 0,1 százalékát teszi ki (az egyébként 20 milliárd feletti összeg), és mindez alapot ad arra, hogy kijelentsék: az uniós kimutatás szerint számolt deficit egy számjegyű lesz. Az uniós hiányt korábban a GDP 10,1 százalékára várták - ám most már 9 és 10 százalék közé, de hogy pontosan mekkora lesz, nem árulták el, mondván: a számítások még tartanak.