Pusoma Dénes a börtönbüntetését töltötte, amikor a valódi tettes egy másik börtönben elszólta magát rabtársai előtt. Pusomát azonnal szabadlábra helyezte a bíróság. Ő kártalanítási keresetet nyújtott be a magyar állam ellen, de még az ítélet megszületése előtt öngyilkosságot követett el.

A pert az örökösei folytatták. A kártérítési kérelmet azonban három bírósági szinten is elutasították. Az ítéletek szerint Pusoma maga tehetett arról, hogy a gyanú rá terelődött, mert még az eljárás elején írásban beismerte a tettet.

Általános vélekedés szerint a bíróságok korábban általában az egy év egyenlő egymillió forint képletből indultak ki a kártérítési összeg meghatározásánál. Nem így egy magyarcsanádi és szintén cigány származású testvérpár esetében. A Gán testvérek nyereségvágyból elkövetett emberölés gyanúja miatt 15 hónapot töltöttek előzetes letartóztatásban. Letartóztatásuk után egy évvel derült ki ártatlanságuk. Szabadulásuk után kártérítési pert indítottak a magyar állam ellen, két-kétmillió forint nem vagyoni kár megtérítését, valamint egy és negyedévnyi elmaradt bérük megtérítését kérték. Az elsőfokú bíróság csak 1,2 millió forint nem vagyoni kárt ítélt meg nekik, mivel - az ítélet indoklása szerint - "az átlagosnál primitívebb személyiségükből kifolyólag (...) az elzárást nem élték meg olyan fokú pszichés károsodással, amely indokolná a kért kártalanítási összeg megítélését". Az ítélet - és főleg az indoklás - nagy és eredménytelen tiltakozást váltott ki.

Általános megítélés és tapasztalat szerint egy igen súlyos vád után a többévnyi börtönbüntetés oly mértékben zilálja szét az elítéltek kapcsolatait, amin pénzzel csak igen kevéssé lehet segíteni.