Markó Csaba, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetőhelyettese a „szemétséggel” kapcsolatban lapunknak elmondta: nem a jogszabályokkal van gond, mert azok korszerűek. (A „zöldlistás”, tehát hasznosítható hulladék bejöhet az országba, de csak megfelelő hasznosítóhoz kerülhet, és azzal el kell számolni. Sárga listás hulladékot – ilyen a kevert német szemét – előzetesen be kell jelenteni. A piros listás anyag – veszélyes hulladékról van szó – behozatalához a hatóság írásos engedélye kell. Az utóbbi években nem volt piros listás kérelem.) Az uniós tagországok közötti határokon azonban már nincs vámellenőrzés, ezért az utakon kell szúrópróbaszerűen ellenőrizni, hogy ki mit, hova szállít. Így könnyebben bekerülhet bármi az országba, akkor is, ha jelenteni kell a hatóságoknál az e körbe tartozó termékeket. A felügyelőségek egyedül nem tudják ezeket az ügyeket megoldani. Az érintett hatóságok összehangolt fellépésére van szükség, a vámosoknak és a rendőröknek fel kell készülniük a hulladékok, illetve az illegális szállítmányok felismerésére. A minisztérium véleménye szerint itt nem csak jogszabálysértésről van szó, ez az ügy jellegét tekintve az illegális kábítószerkereskedelemhez hasonlít. Itt még a határellenőrzés sem segít. Ez egyértelműen illegális tevékenység. Ezeket a fuvarokat senki sem jelentette a hatóságoknak, nem kértek engedélyeket, az importálócégek eddig nem voltak kapcsolatban a hulladékkezeléssel.

Kérdésünkre, hogy ezek szerint kivédhetetlen a külföldi eredetű hulladék hazai szétterítése – Markó Csaba szerint az illegális tevékenységet csak úgy lehet megelőzni, ha annak szándékáról már van tudomásunk. Ami igazán célravezető lehet, az az elrettentés. Bírságként ebben az esetben több százmilliót is kiszabhatnak, illetve az elkövetők egy–öt év közötti börtönbüntetéssel sújthatók.

Persze nem véletlen, hogy a szemét nyugatról keletre, illetve északról délre utazik. Nálunk ugyanis olcsóbb a munkaerő, ami a hulladékkezelésre is érvényes. Több nyugati cég azért fordul az új tagállamok felé, mert azt reméli, hogy az uniós csatlakozás ellenére mégsem olyan szigorúan tartatják be a szabályokat.

A környezetvédelmi minisztériumot a hulladékkezelési gyakorlata miatt gyakorta bíráló Hulladék Munkaszövetség (Humusz) a Fidesszel ellentétben most nem kritizálta a tárcát. Szilágyi László, a szervezet elnöke szerint ez az ügy az unió egyik alapelvéből, az anyagok és termékek belső szabad áramlásából következik. A végtelen szabadságot könnyű kijátszani, amihez nem kell más, csak egyegy tisztességtelen vállalkozó a küldő, illetve a fogadó országban. A simlisség hajtóereje a két ország között fennálló árkülönbség. A nagyságrendi eltérés miatt éri meg a nyugatinak a keleti export, illetve a keletinek a nyugati által fizetett tetemes summa. A zöldszakember szerint az ügy egyetlen hiányossága, hogy a magyar hatóságok késve vették fel a kapcsolatot a német társszervekkel.

Markó Csaba szerint a hulladék visszakerül Németországba, de előbb meg kell várni a vizsgálatok lezárását. Az uniós előírások szerint vissza kell vinni a hulladékot, hacsak a két ország nem állapodik meg más megoldásban. Ha a német államra hárul a munka, és erre van megfelelő kapacitás, elképzelhető a hulladék magyarországi megsemmisítése, de a lerakása nem.

Külföldi hulladék magyar telken