– Az itteni politikai szembeállás különösen német szemmel meglepő, hiszen a szövetségi köztársaságot kormányzó nagykoalíció a bizonyíték rá, hogy a bal és a jobboldal képes együttműködni – mondta a lapunknak adott interjúban a budapesti német nagykövet, aki tegnap ellátogatott a Népszabadság szerkesztőségébe.

A 63 éves karrierdiplomata – aki pályafutása során dolgozott Kairóban, Pretoriában, Washingtonban, Ammánban és Algírban – fontosnak nevezte, hogy a demokratikus keretek között egymással rivalizáló erők tudjanak egymással kommunikálni. – A demokráciában az a természetes, hogy a kormány mondja a magáét, az ellenzék pedig bírál és alternatívákat javasol. Ugyanakkor a két fél képes kompromisszumokat kötni és közös erővel megoldásokat keresni az ország előtt álló nagy problémákra – mondta a hazánk legnagyobb gazdaságikereskedelmi partnerét, Európa meghatározó hatalmát, egyben az EU soros elnökét képviselő Schiff.

A német nagykövet érthetőnek nevezte, hogy a megszorításokat elégedetlenség és tüntetések kísérik – hasonló jelenségek tapasztalhatók Németországban is. Schiffet viszont meglepte az a higgadtság, ahogy a magyar közvélemény reagál a kormány gazdasági kiigazító és más reformjaira. Benyomása szerint a közvélemény megérti az intézkedések szükségességét annak érdekében, hogy sikerüljön Magyarország gazdaságipénzügyi politikáját helyes vágányra terelni.

Ami a soros EUelnökségét illeti, Schiff éppen a Berlinnel szembeni óriási elvárásokkal is indokolta, hogy miért a németeket e poszton követő portugálokkal és szlovénokkal trióban dolgoztak ki programot. A 18 hónap arra is jó, hogy az egyes tagállamokban esedékes politikai erőpróbák – így tavaszi franciaországi elnök, és parlamenti választások – ne fékezzék le teljesen az ambíciókat. A németek – a többi 26 tagállammal konzultálva – június végéig elkészítenek egy menetrendet arról, hogyan képzelik el a jégre tett európai alkotmány újraélesztését úgy, hogy 2009ig, a következő európai parlamenti választásokig sikerüljön érvényes alapszerződést tető alá hozni.

Döntő jelentőségű az Oroszországhoz, az EU legnagyobb kőolaj és földgázszállítójához fűződő viszonyi is. – Lehetetlenség teljes mértékben lekapcsolódni az orosz energiaimportról, s ez nem is lehet Európa érdeke. A függőség kölcsönös, hiszen az oroszoknak is nélkülözhetetlen az európai energiaszállításokból származó bevétel, ezért is fontos a stabil partneri kapcsolat – tette hozzá a nagykövet. Mindez nem jelenti azt, hogy Európának nem kellene diverzifikálni energiabeszerzési forrásait, hatékonyabbá tenni az egyre növekvő energiafogyasztást, fejleszteni a megújítható energiaforrások és környezetbarát technológiák alkalmazását, csökkenteni az ózonréteget „gyilkoló” káros gázok kibocsátását.

A január 21i szerbiai választások kapcsán a nagykövet úgy fogalmazott: a tét a szerbiai demokratikus átalakulás stabilizálása. A nemzetközi felügyelet alatt álló Koszovó státusának jövőjéről még 2007 első felében megszülethet a döntés. Ettől függetlenül, biztos, hogy az unió története legnagyobb rendőri missziójára készülhet a tartományban, s a soros német EUelnökség feladata lesz a küldetés pénzügyi hátterének, a tagállamoktól érkező csapatfelajánlások koordinálása. – Az EU azt várja Budapesttől, hogy Magyarország gazdag balkáni tapasztalatait kezdeményezések formájában viszi be az unió döntéshozatali folyamataiba – mondta végül Schiff.