Negyvenötmilliós kártalanítás Burkáéknak
A két újszentmargitai roma férfit 1999-ben tartóztatták le gyilkosság vádjával. A vád szerint az egyik helyi kocsmából távozó Gy. Jánost hazáig követték, majd az otthonában meggyilkolták és kirabolták. Mivel idősebb Burka Ferenc és ifjabb Burka Ferenc – apa és fia – valóban az áldozat után pár perccel hagyta el a kocsmát, a faluban hamar híre ment: biztosan ők a tettesek. 2002 márciusában a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mindkettőjük bűnösségét megállapította társtettesként, nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében, és a fiút 15, az apát 13 évi fegyházra ítélte. 2003 szeptemberében a Szegedi Ítélőtábla – mint felülbírálatra alkalmatlan és megalapozatlan ítéletet – hatályon kívül helyezte az első fokú bíróság ítéletét és új eljárást írt elő. 2005 júliusában a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság felmentő ítéletet hozott, és a két férfi kiszabadult a börtönből. A Debreceni Ítélőtábla 2006 áprilisában helybenhagyta a felmentő ítéletet.
A két férfi eredetileg 50-50 milliós nem vagyoni kárpótlásra, kártalanításra tartott igényt, de az igazságügyi és rendészeti tárca eleinte úgy ítélte meg, hogy az nem jár nekik. A két Burka nemcsak pszichésen, de fizikálisan is megsínylette a börtönéveket: a pszichiátriai szakvélemény mindkettőjük esetében közepes fokozatú depressziót állapított meg, továbbá idősebb Burka Ferencet gerincbántalmak gyötrik, hamarosan műtétet is végrehajtanak rajta.
Zeke László, a felperesek jogi képviselője a per folyamán bejelentette: mivel a szaktárca szerintük nem mutatott hajlandóságot a megegyezésre, a keresetet összesen 1,4 milliárd forintra emelik. A Tóth Endre Tamás által vezetett bírói tanács előtt tegnap a felek összesen 45 millió forintos kártalanításban állapodtak meg.
Idősebb Burka Ferenc a tárgyalás után kérdésünkre válaszolva azt mondta: elégedett a per kimenetelével, csak szerinte túl hosszú volt az eljárás. Érdeklődésünkre, miszerint ha megkapja, mire költi a milliókat, a férfi azt válaszolta: még nem tudja, mit vesz a pénzből, de biztosan ad belőle a családtagjainak is. Hozzátette: habár lakóhelyén, a Hajdú-Bihar megyei Újszentmargitán sokan még mindig nem hisznek ártatlanságában, a korábbi elképzelésével ellentétben mégsem költözik el a faluból, és nem vesz házat egy másik településen.
A felek közötti megegyezést a bíróság tegnap jóváhagyta, ám az nem emelkedhetett jogerőre, mert a szaktárca képviselője nem mondott le fellebbezési jogáról. A felperesek viszont igen. Ha a tárca végül mégsem fellebbez, akkor a két férfinak 15 napon belül ki kell fizetni a kártalanítás összegét. A minisztérium jogi képviselője a tárgyalás után nem kívánt nyilatkozni arról, tesznek-e esetleg jogorvoslati lépéseket.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól azt kérdeztük, hogy miért nem mondtak le a fellebbezési jogukról, s hogy kívánnak-e fellebbezni az egyezségről szóló bírói határozat ellen. A sajtóosztálytól azt a választ kaptuk: a per jogerős befejezéséig nem nyilatkoznak.
(Debrecen)
A hazai magánjogban 1978 óta létezik a nem vagyoni kártérítés jogintézménye. Magyarországon évente 300-400 kártalanítási ügy van folyamatban az állam ellen. Az utóbbi években egyre kevesebb végződik bírósági ítélettel, ugyanis nő a felek közötti egyezséggel befejezett ügyek száma.