Közös térnek...

A Kálvin téri új irodaház(ak) elkészültük óta számos vitát váltottak ki mind esztétikai értéküket, mind az épületek és környezetük viszonyát illetően - különös tekintettel a Kálvin tér hagyományos arculatának drasztikus megbolygatására. A vita és berzenkedés szerencsétlen mellékterméke, hogy sokan azt a területet is a Ferencvároshoz (IX. kerülethez) tartozónak vélik, amelyen a kifogásolt üvegpaloták létesültek (Az üvegház(hatás), olvasói levelek, január 3.).

Számomra és mindazok számára, akik a Ferencvárosi Önkormányzatban képviselőként, hatósági döntést hozó köztisztviselőként, főépítészként tevékenykednek, kiemelt fontosságú feladat Ferencváros épített értékeinek, hagyományos városképének megőrzése. Egyáltalán nem közömbös tehát, hogy miként vélekedik a főváros lakossága arról az arculatról, ami a belső- és középső-Ferencvárosban másfél évtizede folyó városrehabilitáció eredményeként születik, illetve, ahogyan azt megőrizni törekszünk. A Belső-Ferencvárosban - így a Kálvin tér IX. kerületi részén sem - létesülhet üvegépület a Ferencvárosi Önkormányzat érvényben lévő várostervezési rendelete értelmében. A Kálvin tér (Üllői út) ferencvárosi oldalán lévő AB Aegon biztosító székházának felújítása időben nagyjából egybeesett az első üveg irodaház építésével, e munkálatok eredménye úgy vélem, példaértékű. A tér másik, jóval korábban elkészült, annak idején sokat vitatott épülete az V. kerülethez tartozó Korona Szálló épületegyüttese. Ennek esetében - bár a végeredményt ma is sokan kifogásolják - legalább volt mód egyeztetésre a Kálvin térhez kapcsolódó három kerület főépítészei között, és tetten érhető az igyekezet, hogy a homlokzat valamelyest idomuljon a tér eredeti hangulatához. Ilyen egyeztetésre sajnálatos módon a Kálvin tér VIII. kerületi részén álló irodaépületek tervezési időszakában nem kaptunk lehetőséget.

Dr. Gegesy Ferenc
polgármester, Ferencvárosi Önkormányzat

Levélturmix

 

 

Várkonyi Iván a Koncepció címmel (január 5.) megjelent cikkével "kiásta a csatabárdot" az ifjabb generáció és a 65 évnél idősebb nyugdíjasok között, hiszen úgy ír korosztályunkról, mint valami haszontalan, potyázó rétegről. Hallottam már hasonló véleményt, pedig mi is tisztességesen dolgoztunk, és munkabérünk után befizettük a járulékokat, felejtse el hát az ifjabb nemzedék, hogy ők a mi eltartóink. A mindenkori kormányok felelőssége, hogy befizetéseinket mire "csoportosította át". Higgyék el, hogy utazáskor szinte szégyenkezve mutatom fel a személyi igazolványomat. Mentségére szolgáljon az ifjabb sofőröknek, hogy még nem tettek megjegyzést.

Fenyvesi Jánosné
Szekszárd

 

A szólásszabadság szép dolog, és nagyon tisztelem. De azt kikérem magamnak, hogy néhány száz ember Budapest-járása miatt nekem kelljen mint adózónak megfizetnem a napról napra kivezényelt rendőrség kiszállási költségeit. Hozzon a parlament olyan törvényt, hogy aki demonstrációt szervez, annak vállalnia kell, legalábbis részben, a vele járó költségeket is. Olcsó dolog úgy szervezni tüntetést, útelzárást, hogy egy relatíve kis csoport vagy 15-20 teherautó velünk fizetteti ki a rendőröket, sőt az esetleges rongálásokat is. Ha a demonstrálókat legalább részleges költségtérítés terhelné, ez növelné a demonstrációt szervezők felelősségét is: a nagy létszámú demonstrációkon nem gond összegyűjteni a költségek fedezetét, a szűk támogatottságúakat pedig ez a kötelezettség arányosan szerényebb keretek közé kényszerítené.

Gyulai Elemér
Budapest

 

Kispénzű ember vagyok, de a Duna TV-ben látott segélyfelhívás nyomán 500 forinttal támogatni kívántam egy balesetet szenvedett kisgyermek külföldi gyógykezeltetését. Tudom, hogy nem valami nagy összeg, de hátha pont ennyi hiányzik, gondoltam. Elmentem a postára, hogy feladjam a pénzt, és ha nem szégyelltem volna, akkor visszakoztam volna, mert az 500 forint feladásáért 250 forintot kértek kézbesítési díj címén. Hát így veszik el az ember kedvét az emberbaráti segítségtől!

Mihálovics János
Szeremle