Rossz klubba is kerülhetünk
Az 1972-ben elfogadott UNESCO világörökségi egyezményhez hazánk 1985-ben csatlakozott - jelenleg 182 ország jelenti a tagságot -, és nem lazsált: már nyolc helyszínnel szerepel a világörökségi listán. (Jelenleg 830 kiemelkedő érték található ott 138 országból.) A magyar helyszínek: Budapest, Hollókő, Aggteleki karszt, Pannonhalma, Hortobágy, pécsi ókeresztény sírkamrák, Fertő tó és a tokaji borvidék. Jelentkeztünk még Visegráddal, de a beígért kudarc előtt 2001-ben visszavontuk a jelölést. Ipolytarnócot 2004-ben dobta vissza az illetékes bizottság - pontosabban a döntést elhalasztva a felterjesztés átdolgozását javasolták. A legújabb, a komáromi erődrendszerre épülő jelölést a hónap végén juttatjuk el Párizsba. Erényeink közé tartozik viszont, hogy 2003 óta honlap is tömöríti (www.vilagorokseg.
A cím birtoklása rövid távon nem jelent anyagi hasznot - bár pályázatokon nagyobb eséllyel nyernek ezek a helyszínek -, hosszú távon azonban komoly hatása van, például azért, mert a turisták megrohamozzák az újonnan a listára került látványosságokat - mondta el lapunknak Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke. Ugyanakkor a kulturális és természeti örökség védelme fokozódó kihívásokkal néz szembe a kilencvenes évek közepe óta. A megélénkült gazdasági környezet, az erősödő beruházási szándék nem minden esetben társul a megfelelő értékvédelmi szemlélettel, ezért veszélyt jelenthet a világörökségi helyszínekre.
A leginkább terhelt hazai helyszín a budapesti. Meganynyi cikk jelent meg a tájképet és az építészeti emlékeket veszélyeztető elképzelésekről. Néhány a sok közül: engedély nélküli építkezés a Gellért-hegyi Citadellánál, a budai alsórakpart tervezett bővítése, belső-erzsébetvárosi bontások, rózsadombi volt SZOT-szálló kálváriája, magasház építésének ötlete a történeti városközpont területén, illetve közelében.
A veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján jelenleg 31 helyszín szerepel - erre a kevéssé kitüntető címre a legnagyobb eséllyel a budapesti terület pályázott. A fejlett országoknak roppant blamázs, jelentős nemzetközi tekintélyvesztést jelent, ha valamely helyszínük erre a listára kerül. Varga Kálmán emlékeztet: az UNESCO már megtette ezt Bécs, Drezda és Köln esetében, mivel ezek a városok értékfenyegető beruházásokat fontolgattak. Ausztria és Németország ezután mindent el is követett azért, hogy lekerüljön a listáról. Súlyos anyagi áldozatokat is vállaltak, hogy a tervezett és már engedélyezett fejlesztéseket leállítsák.
