Az esti voksoláson megszavazták a képviselők Fazakas Szabolcs (MSZP) kinevezését is az EP vezetői tanácsába, az egyik úgynevezett quaestori (tanácsnoki) posztra.

A strasbourgi plenáris ülésen lebonyolított szavazás 450 támogató vokssal zárult eredménye nem számít meglepetésnek, miután Pötteringet saját frakcióján, az EP legnagyobbján kívül a második legnépesebb, a szocialista képviselőcsoport is támogatta - a két vezető frakció voltaképpen már a ciklus kezdetén, 2004 nyarán döntött arról, hogy mostantól ki vezeti az EP-t.

A Fidesz EP-delegációja a döntést üdvözölve úgy értékelte: Pöttering hivatalba lépése "az eddigieknél jobb lehetőséget biztosít a kontinens polgári, középjobb pártjainak arra, hogy új lendületet adjanak az unió fejlődésének".

Az MSZP szerint "Pöttering igazi européer, 1979 óta az EP tagja, a szélsőséges jobboldali politizálástól egyértelműen elhatárolódó politikus".

A voksolás előtti beszédében Pöttering azt mondta, elejétől fogva annak a híve volt, hogy a közép-európai országok teljes jogú tagjai legyenek az uniónak. Jelezte, hogy jobb együttműködésre fog törekedni a nemzeti parlamentekkel. Leszögezte, hogy elnökként "az emberi méltóság és a jogállamiság tisztelete és az európai népek közötti szolidaritás" elveit fogja követni.

Üdvözölték az új elnököt a frakcióvezetők is. Gratulált Pötteringnek José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke is, aki kikezdhetetlen személyiségnek nevezte őt.

EP-szavazáson most először vettek részt teljes joggal az előző nap beiktatott bolgár és román EP-képviselők.

A német néppárti politikus a spanyol szocialista Josep Borrell Fontellestől veszi át a stafétát a parlamenti ciklus végéig, 2009 júniusáig.

Az elnökségre négy jelölt pályázott: Pöttering mellett jelölt volt a zöldpárti olasz Monica Frassoni, a francia kommunista Francis Wurtz és a független, euroszkeptikus, dán Jens-Peter Bonde, mindeddig valamennyien frakcióvezetőként ténykedtek. Frassoni 145, Wurtz 48, Bonde 46 szavazatot kapott, de ez együttesen sem volt elegendő, hogy megakadályozzák Pöttering megválasztását már az első fordulóban.

Pöttering a 26. a posztot betöltők sorában, amióta az EP elődje, az Európai Szén- és Acélközösség közgyűlése 1952-ben megalakult (az önálló EP-nek 12. vezetője). A német kancellár, Angela Merkel pártját, a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) képviselő "euroatya" az első közvetlen EP-képviselőválasztás, 1979 óta tagja az Európai Parlamentnek.

Az EP-elnök feladatai sokrétűek: ellátja a parlamenti plenáris ülések elnökletét, biztosítja az intézmény eljárási szabályzatának betartását, a plenáris ülések megfelelő működését, képviseli a parlamentet - fogadva például az érkező állam- és kormányfőket -, emellett aláírásával hitelesíti az EU költségvetését és az úgynevezett együttdöntési eljárással elfogadott jogszabályokat.

Pöttering megválasztásával ideiglenesen az EU mindhárom legfontosabb intézménye kereszténydemokrata irányítás alá került: az EP mellett a tagországok kormányait képviselő, döntéshozó tanácsot június végéig Merkel, míg az elsősorban végrehajtó szervként működő Európai Bizottságot 2009-ig a volt portugál kormányfő, José Manuel Durao Barroso elnökli.

Ez évtől kezdve az EP-képviselők száma átmenetileg 785-re nőtt. A következő, 2009-es EP-választással ismét a tavalyi szintre, 736-ra csökken majd az EP létszáma. A legkisebbek - Szlovénia, Észtország, Ciprus, Luxemburg és Málta - kivételével valamennyi tagország a jelenleginél kevesebb képviselőt küldhet a parlamentbe: Magyarország 24 helyett immár csak 22-vel rendelkezhet.

Fazakas Szabolcs eddig, két és fél éven át az EP költségvetési ellenőrző bizottságának elnöke volt, mostantól az EP vezetői testületének tagja lett. Az EP quaestorai (összesen hatan) az elnökség útmutatásait követve a képviselőket érintő igazgatási és finanszírozási ügyekkel foglalkoznak.

Megválasztotta kedden az EP új alelnökeit is. Ezek a következők: Rodi Kraca-Cagaropulu (néppárti, görög), Alejo Vidal-Quadras (néppárti, spanyol), Gérard Onesta (zöldpárti, francia), Edward McMillan-Scott (néppárti, brit), Mario Mauro (néppárti, olasz), Miguel Ángel Martinez Martinez (szocialista, spanyol), Luigi Cocilvo (liberális, olasz), Mechthild Rothe (szocialista, német), Luisa Morgantini (kommunista, olasz), Pierre Moscovici (szocialista, francia), Manuel Antonio dos Santos (szocialista, portugál), Diana Wallis (liberális, brit), Marek Maciej Siwiec (szocialista, lengyel), Adam Bielan (független, lengyel).

(MTI)