A vétkesek között elsősorban német autógyártók vannak. Az európai autógyártó szövetség (ACEA) tagjai 1995-ben kötelezték magukat arra, hogy 2008-ig olyan új autókat állítanak elő, amelyek átlagban 140 gramm széndioxidot bocsátanak ki kilométerenként. Az elemzés szerint a kibocsátás ennek ellenére meghaladja a 161 grammot. "A kitűzött célt ebben az évben már nem lehet elérni" - írta Ferdinand Dudenhöffer professzor, a kutatás vezetője.  A csökkentési lehetőségeket a dízeljárműveknél már nagyjából kimerítették, a motortechnológiában pedig a trend a lóerő-szám növelése.

A tanulmány szerint elsősorban a német gyártók vétkesek abban, hogy nem érték el a saját maguk által vállalt célt, így a Volkswagen konszern autóinál átlagban 163 a Daimler-Chrysler kocsiknál 184, a  BMW-nél 190, a Porschénél éppen 300 gramm széndioxid kerül a levegőbe kilométerenként.

Ezzel szemben az olasz és a francia gyártók sokkal jobb  eredményeket mutathatnak fel. A Fiat csoport és a francia Citroen, Peugeot, Renault kilométerenként 150 gramm széndioxiddal szerepel.  Ezek az adatok valószínűleg Brüsszelben is kedvezőtlen visszhangot  váltottak ki, ugyanis január 10-én követelte az Európai Bizottság,  azt, hogy járművenként 120 grammra csökkentsék a kilométerenkénti széndioxid kibocsátást.  Brüsszel ezzel párhuzamosan komoly adóemelést fontolgat, ami nyilván átalakítaná a fogyasztói szokásokat is.

A tanulmány szerzői a Capital megbízásából két forgatókönyvet  vázoltak, megvizsgálva az intézkedések hatását az autógyártásra. Az első verzió szerint 2015-ig évi háromezer euró (mintegy 760 ezer  forint) adóval sújtanák azokat a járműveket, amelyek több mint 200  gramm széndioxidot bocsátanak ki, ez drámaian csökkentené a nagy  járművek eladását. A keményebb változat szerint betiltanának minden  olyan autót, amely kétszáz grammnál több széndioxidot bocsát ki  kilométerenként. Ez minden második járművet érintene, és a  Volkswagen nyereségét 30, a többi német autógyárét 40 százalékkal  csökkentené, a Porsche pedig elvesztené európai piacait - áll a Capital számára készített tanulmányban.

(forrás: MTI)