-A Magosz egyértelművé tette, a 2005-ös tavaszi háromhetes agrárdemonstráció alatt és azt követően is, hogy mezőgazdasági érdekképviselet.  Megfogalmaztuk programunkat, s ennek megvalósítására kötöttünk stratégiai szövetséget a Fidesszel. Nem politikai szándékokat kell a Magosz cselekedetei mögött keresni. A tagságunk meg akar élni, versenyképes gazdaságokat kívánnak létrehozni. Ők olyan érdekképviseletet akarnak, amelyek segítik,  kiszolgálják őket – mondta Jakab István.

- Turi-Kovács Béla fideszes országgyűlési képviselő a napokban nyilvánosságra hozta, párttá alakítja kisgazda egyesületét, hogy érinti ez a Fidesszel szövetséget kötő Magoszt?

- Meglepődve olvastam Turi-Kovács Béla pártalakításának sajtóvisszahangját, azt, hogy ez miként érinti a Magoszt. Nem történt semmi, nálunk semmilyen változás nem történt. Tiszta, világos értékrendünk mentén folytatjuk a munkát. A Magosz korában is így működött, és semmi mást nem tett, mint a tagsága érdekeinek érvényesítése véget kötötte meg stratégiai szövetségét a Fidesszel. Szakmai szempontból a Fidesz szakmai agrárbázisát eddig is és továbbra is a Magosz tagsága jelenti.

- Mekkora a Magosz?  

-Az összes megyében van megyei szervezetünk, amelyekhez 650 helyi, illetve régiós gazdakör tartozik. Ezen kívül a Magosz-tagjai között tudhatunk öt parlamenti képviselőt, 3 megyei közgyűlési alelnököt, 5 megyei mezőgazdasági bizottsági elnököt,  közel száz polgármestert és nagyon sok gazdaköri tagot választottak be a települések önkormányzatába. Most már nem elsősorban létszámában növekszik a Magosz, célunk az, hogy a szervezetet, a szolgáltatásainkat erősítsük.

-Az MSZP a napokban ötpárti agrárkerekasztal összehívását javasolja: részt vesz-e ezen a Magosz?

- A látszat egyeztetésekre alapozott felületes Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv hiányosságait ötpárti egyeztetéssel szeretnék javítani. Szomorú tapasztalataim vannak a kerekasztalokkal kapcsolatban. 2004-ben kezdeményeztük a nemzeti agrárkerekasztal összehívását. Amikor a politikai pártok, érdekképviseletek és a tudomány képviselői asztalhoz ültek, kiderült hogy előre kész volt a program és összeállították a munkabizottságokat.  Évtizedes agrárgondokat kell megoldani, komoly társadalmi és gazdasági problémák vannak vidéken, az elmúlt 15 évben folyamatosan csökkent a vidék jövedelme, ez nem öt párt, hanem a teljes magyarság ügye. A Magosz minden fórumon, így a Fidesz Magyar Polgári Szövetség parlamenti frakciójában is  a tagságát és rajtuk keresztül a magyar vidék érdekeit képviseli. Kezdeményezzük például, hogy az agráriumot szabályozó törvényeket tekintsük át. Magyarország három éve az Európai Unió tagja, ezzel más gazdasági környezetbe kerültünk, azonban a Parlament a gazdaság működését szabályozó törvények alapjait még nem tekintette át. Miként fordulhat elő például, hogy a gazdától büntetlenül el lehet vinni az árut, amikor a vevő már tudja, hogy csődben van és nem fizeti ki az áru ellenértékét.

-A látszategyeztetés nem először került szóba, a Gazdaköröknek erre a felvetésére, az agrártárca már választolt korábban, azzal érveltek, hogy a társadalmi vita nyilvános volt, s lehetett észrevételeket tenni.

--Nem, a felvetésünkre nem válaszolt. Mi a stratégiai partnerségre alapozott terv elkészítését hiányoltuk, ami az Unió elvárása is. Az agrárkormányzat programismertető roadshow-ja minden állomásán részt vettek tagjaink is. Beszámolóikból kiderült, hogy egy előre elkészített forgatókönyv szerint megtartották az előadást, s 8-10 hozzászólásra hagytak időt. Az utolsó egyeztetésre idén január 8-án került sor. A minisztériumtól néhány órát kaptunk arra, hogy a vidék és a gazdák jövőjét meghatározó hétéves költségvetéshez, észrevételt, javaslatot nyújtsunk be (www.gazdakorok.hu). A partnerség ereje nem a kipipálandó fórumokban rejlik, hanem a stratégia jövőképe melletti elkötelezettségben, ezzel az erőforrással nem kívánt élni a minisztérium.

-Mi hiányzik a stratégiából?

- A mindenki számára elfogadható jövőkép, milyen vidéket képzel el a kormányzat 2013-ban? A stratégiai terv  részelemei külön-külön talán értelmezhetőek, de egymáshoz nem kapcsolódnak. Nem derül ki, hogy a magyar agrárgazdaság milyen fejlődési pályára álljon. Az anyag nem konzisztens. Nem tisztázza az üzem fogalmát, amely a bevezetendő üzemalapú  támogatási rendszer  egyik fő eleme.  Homályosan utal a föld- és  birtokpolitikára. Nagy kérdés az is, hogy a vidéknek milyen sorsot szánnak Valószínűleg azt szeretnék elérni, hogy Brüsszel elfogadja a nemzeti agrárstratégiát, és ezután nemzeti hatáskörben a kormány dönt az operatív programokról. Csak a brüsszeli döntést követően derül ki, hogy a fejlesztések megvalósításánál a helyi erőforrásokra alapoznak, vagy a befektetői tőke kap prioritást.

-Mint gazdálkodó mit talál e programban?

- Az eddig megvalósult uniós pályázatok során jelentős hátrányokat szenvedtünk el. Az a beszerző és értékesítő szövetkezet, amelynek tagja vagyok, pályázott volna a SAPARD keretében gabona szárító és tároló építésre, kiestünk, mert a szövetkezet nem foglalkozik földműveléssel és   a programból az Európai Unió által támogatott szövetkezeteket kizárták. A következő, nagy fejlesztési programból, az AVOP-ból sem kaptunk támogatást, mert  egy szűk kör juthatott a támogatások zöméhez. Már kész vannak a terveink, hogy Hajduböszörménnyel együtt egy bioetanol, biogáz üzemet hozzunk létre. Erre, ebben a programban csak annyit találok, hogy 2013-ra 2,5 millió tonna gabonából kívánnak etanolt előállítani. De, hogy milyen módon, arra utalás sincs. Az újsághírek szerint csak a nagy befektetők rúghatnak labdába. Ez a stratégia csak egy szűk befektetői csoport számára kedvező.

- Meghatározható ez a csoport?

- Jóslásokba nem bocsátkozom, majd akkor nevezhető meg ez a csoport, ha a kormány elkészíti az operatív programokat és megismerjük a győztes pályázók körét.  

-Ha az unió elfogadja Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervet, akkor a magyar kormány elkészítheti a megvalósítás eszközeit tartalmazó programot. Lobbizhat-e még a Magosz?

- A Magosz, mint eddig is, a tagsága érdekében lobbizik itthon és Brüsszelben egyaránt. A stratégiával kapcsolatos minden kormányzati lépést figyelemmel kísérünk, és részt kívánunk venni a további egyeztetéseken is. A magyar gazdák léte függ attól, hogy hozzájutnak-e az uniós forrásokhoz.  Javaslatainkat elküldtük a minisztérium részére. Első lépésként javasoltuk a nemzeti agrárstratégia elkészítését, majd a mezőgazdaság szerkezet átalakításához és az innovációhoz szükséges szolgáltatások elindítását. Ennek keretében javaslatot tettünk agrár gazdasági hírügynökség létrehozására, a termelők innovációs képességét növelő tréningekre, oktatásokra. A magyar mezőgazdaságot piaci alapokra kell helyezni a következő 7 évben. A kukorica intervenció problémái is jelezik, hogy az FVM rossz irányt választott. Mi az eladhatatlan termékek előállítása helyett, a szerkezetváltást az emberek képességére és tudására akarunk építeni. Várjuk a minisztérium válaszát.

- Alapjaiban megváltozik a támogatási rendszer, folyik az unió agrárreformja, és 2011-ben lejár a földeladási moratórium, a változások mit ígérnek a gazdálkodóknak?:

- Téves a nézet: ha lejár a moratórium, akkor Magyarországon az vesz földet, aki akar. Brüsszel csak azt írja elő, hogy az uniós polgárokat ugyanazok a jogok illessék meg, mint a magyarokat. Az Európai Unió a földforgalmazás szabályozását nemzeti hatáskörben hagyja. Ha a magyar parlament úgy dönt, hogy Magyarországon termőföldet csak természetes személy vásárolhat, akkor ezt az unió tudomásul veszi. Ha lejár a földmoratórium, akkor olyan nemzeti szabályozást kell hozni, hogy a termőföld adásvételekor a helyben lakó gazdálkodót elővásárlási jog megillesse. Ha a mostani parlamenti többség nem így dönt, akkor ugyanúgy járunk, ahogy az élelmiszeriparral, külföldiek kezébe kerül.

- A Magosz meddig megy el, hogy a nemzeti érdekeket védje, szűkültek a lehetőségek, hiszen a fővárosból kitiltották a traktorokat?

- A tiltó táblák, azokat minősítik, akik kihelyezték őket. Nem szlogen gyűjtemény alapján cselekszünk. Néhány százezer család sorsáról, gazdaságaikról, értékeikről, az adófizetők által előteremtett támogatásokról, tényekről, a valóságról kell naponta döntenünk. Mindez csak akkor térül meg, ha olyan feltételeket sikerül teremteni, hogy ezek működjenek. Ez vitáink forrása. Nem kellett volna a családi gazdaságok fejlődését megállítani. Ha fejlődési pályájuk nem tört volna meg, akkor ma nem 3,5 hektár lenne az átlagos birtok nagyság. Alig öt hónap alatt 16 ezer európai méretű versenyképes gazdaság jött létre. Egyfajta szelíd erőszakkal, pozitív diszkriminációval mostanra tiszta helyzetet lehetett volna teremteni. És nem lenne olyan nagy gond az üzem fogalmának meghatározása sem. Rövidesen Magyarországon is be kell vezetni a területalapú támogatás helyett, az egységes farmtámogatást.  A döntéshozóknak egy dologgal tisztábban kell lenniük. A magyar gazdáknak nincs miért és hova hátrálniuk. Ők a létükért küzdenek, és ez meghatározza a saját védelmükben tett lépéseiket is.

- De mégis, hogyan védheti meg a Magosz, az általa legfontosabbnak vélt földet?

- Nem a Magosznak kell egyedül megvédeni a magyar érdekeket, a termőföldet. Ha a földkérdésben nem a nemzeti érdekeket képviselő döntést hoznak, akkor visszafordíthatatlan folyamatok indulnak el. A parasztember a vagyonát veszíti el, a városinak pedig romlanak a megélhetési körülményei. A földpiac teljes liberalizálása esetén hirtelen földár- földbérlet emelkedés következik, ez viszont drasztikusan növeli az élelmiszerárakat is. A parasztság reakcióját csak megjósolni lehet, mit tennének, ha a kormány, vagy a parlamenti többség a földtörvény változtatásával, súlyos helyzetet  idézne elő. Ekkor a tiltakozás eszközeiben válogatni nem lehet. Ezért hangsúlyozom az őszinte nyílt vita fontosságát. Ezek után, a kormánynak nem lehetősége, kötelessége megfontoltan cselekedni, s nem suba alatt, mint legutóbb, amikor a közelmúltban a mezőgazdasági bizottság ülésén egy kormánypárti képviselő, önálló képviselői indítványként próbálkozott a nemzeti földalapról szóló törvény módosításával. Szerencse, hogy néhány kormánypárti politikus is felismerte, hogy mi készül és mellénk állt. A kötelező egyeztetési mechanizmusból ki akarták zárni a helyi birtokhasznosítási bizottságokat.  Már a mezőgazdasági bizottság elvetette a kezdeményezést.

- Nemcsak a Magosz tagsága, de a magyar mezőgazdaság elöregedett, hol vannak a fiatalok, mikor várható generációs váltás?

- A két évvel ezelőtti, háromhetes agrárdemonstráció egyik követelése volt a korkedvezményes nyugdíjazás bevezetése, melyet az akkori kormány elfogadott, de a jogutódai a mai napig nem hajtottak végre. Számos uniós támogatási forma van, amely a fiatal gazdáknak nyújt segítséget. A kormányon múlik, hogy él-e ezekkel a lehetőségekkel. A fiatalok csak akkor vállalják a gazdálkodást, ha az számukra biztos megélhetést jelent. Erről szólt a családi gazdaságok programja. A Szövetségen belül egy éve alakult meg az Ifjú Gazda Tagozat és őszintén mondom, hogy a Magosz megújításában kiemelkedő szerepük van.  

Jakab István