Agybiopszia tű nélkül
Az MRI-vel (Magnetic Resonance Imaging, szó szerinti magyar fordításban: mágneses magrezonancia képalkotás) beleláthatunk a szervezetbe, a belső szerveinkbe. Ám az MRI nemcsak forradalmasította a diagnosztikát, de maga is újabb forradalmi változásokat gerjesztett. Ilyen például az MRS, a mágneses rezonancia spektroszkópia, amely - például agydaganatok esetén - szövettani diagnózisra is alkalmas. Biopszia, azaz tűvel történő agyszövetminta nélkül!
Rövid magyarázat és előzmény: az agydaganatok többségénél megkerülhetetlen a daganat pontos fajtájának megállapítása. Hisz ennek ismeretében dönthető csak el, hogy a tumor mennyire malignus (rosszindulatú), hogyan fog reagálni a gyógyszeres vagy a sugárkezelésre. Ehhez ma még mindenütt a világon tűbiopsziás módszert használnak, tehát egy nagyon vékony tűvel mintát vesznek a daganatból, további szövettani elemzéséhez. A beavatkozás óhatatlanul minimális agyszövetsérüléssel jár, és szövődménye epilepsziás roham vagy akár sztrók, kisebb agyvérzés is lehet. Sőt az esetek két százalékában e beavatkozás halálos kimenetelű. De hát sok választás nincs, hisz pontos diagnózis hiányában a kockázat ennek többszöröse.
Nagy előrelépés volt az immáron több évtizede alkalmazott MRI, amely nemcsak egész pontosan körülírta a daganat kiterjedését, de közelebb hozott a szövettani diagnózishoz is: MRI-vel ma 80 százalékos pontossággal tudják megbecsülni, milyenfajta agytumorral állunk szemben.
Ám ez kevés, és ezért fejlesztették ki - az MRI-re építve - a spektroszkópos eljárást, az MRS-t. Ennek tudományos alapja az, hogy a daganatokban bizonyos kémiai vegyületekből több van, magasabb a koncentrációjuk. Ezek mennyisége, sőt a tumoron belüli eloszlása is típusonként más és más. A vegyületek atommagjai mágneses térben különböző rezgésszámmal reagálnak, a monitoron fajtájuktól és mennyiségüktől függően más görbét írnak le.
Bár a módszer maga nem új, 16 éve találták ki, de most került igazából a klinikai alkalmazás, a "bevethetőség" közelébe. John Griffith, a cambridge-i Onkológiai Kutató Intézet munkatársa a hosszú nevű Mágneses Rezonancia a Medicinában Európai Társaság varsói tanácskozásán számolt be a legújabb eredményekről. Nagy beteganyag szűrésével olyan számítógépes programot fejlesztettek ki, amely 91 agydaganatfajtát képes elkülöníteni. Az angol szakirodalom fingerprintről, a daganatok ujjlenyomatáról beszél. Találó kifejezés, hisz a jellegzetes görbék alapján jól azonosítható a daganat. Mintha tűvel vennének ki egy kis biopsziás szövetmintát és mikroszkóp alatt vizsgálnák.
Legyünk igazságosak: azért az MRS pontossága nem egészen azonos a biopsziáéval: ez utóbbi százszázalékos, míg az MRS-é 93 százalékos. Márpedig a szkeptikusok szerint ez kevés. A tanácskozáson felszólaló Jeremy Rees (University College London) véleménye szerint minimum 95 százalékosan biztos diagnózisra lenne szükség, hogy a módszer valóban sikerrel kiszoríthassa a kétségtelenül kockázatosabb agybiopsziát. Dr. Borbély Katalin egyetemi magántanár, az Oszágos Onkológiai Intézet PET-CT ambulanciájának vezetője ennél is tovább megy - szerinte a módszer érzékenységének bizony a száz százalékot kellene megközelítenie, hisz a pontos diagnózis hiányában egyetlen beteget sem kezelhetünk (félre). Ugyanakkor Borbély doktornő, aki Amerikában maga is kipróbálta a módszert, nagy reményeket fűz az MRS-hez. Igen fontosnak tartja a biopsziavétel helyének pontos megjelölését is ezzel a nem invazív eljárással, tekintettel a daganatok heterogenitására, eltérő biológiai viselkedésére. Amennyiben ilyen léptekkel halad előre a bizonyítás - azaz meggyőző számú beteget vonnak be a kipróbálásba -, hat-nyolc éven belül, megfelelően kiválogatott esetekben, valóban rutinszerűen alkalmazható lesz az eljárás az orvosi gyakorlatban is.
Gyakorlati akadály még van bőven. Egyrészt, mint említettük, a tumorok sem homogének, más és más részei szövettanilag is eltérhetnek egymástól. Másrészt meg kell várni, amíg mindenütt a világon amortizálódnak a hagyományos MRI-készülékek, mert a régebbi típusokhoz nem adaptálható az új spektroszkópos módszer. Azt se felejtsük el, hogy vannak más technikák, például a PET (Pozitron Emissziós Tomográf), amely méltó "konkurense" az MRI-nak és MRS-nek.
Ugyanakkor a módszer előnyei is beláthatatlanok. Többek között segíthetnek abban is, hogy a heterogén daganat mely részéről vegyék a biopsziát. Ez fontos, hisz technikai (és anyagi!) okokból nem lehet korlátlan mennyiségű mintát feldolgozni. De az eljárás más daganatfajtáknál, más szerveknél is bevethető. Már ma is kísérleteznek azzal, hogy MRS-szel állapítsák meg, mennyire hatékony a kezelés non Hodgkin-kórban, egy gyakori rosszindulatú nyirokszövet-daganatnál.
Sokat fogunk még hallani az MRS-ről.
