A jogvédők szerint a számítógépükön tárolt alkotások átvételét lehetővé tevő tízezrek megsértik a szerzők jogát. Olyan nagy volumenben kerülnek így egyik embertől a másikhoz különféle, törvény védte művek, hogy már nem lehet a magáncélú szabad felhasználás kategóriájába számítani, amely különben sem engedi meg a feltöltést, a mások számára hozzáférhetővé tételt. - Márpedig az ügyészség azért szüntette meg az eljárást, mert véleménye szerint a szabályozás adta ezen lehetőséget használják ki, tudniillik ingyenesen bocsátják egymás rendelkezésére a zeneszámokat, filmeket - mondja a jogásznő. - Mi nem is állítottuk, hogy anyagi haszonszerzés volna a fájlcsereberélők célja. De a széles nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételre törvényi kivétel nincs, a szerzőket pedig anyagi kár éri. A jelenlegi európai tarifa szerint 240 forint plusz áfa jár minden eladott CD után az azon szereplő zeneszerzőknek. Kérdezem: ehhez hogyan jutnak hozzá? Mintha a rendőrség, illetve az ügyészség úgy érezné, a büntető apparátust komolyabb bűncselekmények felderítésére hozták létre - mondja Kabai Eszter. - Az internetet nem nagyon ismerő réteg elnézően tekint a gyerekei játszóhelyeként fölfogott világhálóra. Lehet, hogy a hatóság is e szerint kezeli?

A bíróság nem vizsgálta érdemben a ProArt beadványát, mert formai hibát talált: nem közölték, hogy megítélésük szerint mekkora kárt okoztak a letöltők, amelyhez a hub üzemeltetőjének a felelősségét mérni lehetne. A fellebbezésben már megneveztek egy összeget, amelyről csak annyit árultak el: "nulla forintnál nagyobb". - Az index.hu-n megjelent írás szerint az eljárás eddigi menete bizonyítja, hogy a fájlcserélős letöltés Magyarországon legális - fejezi be a jogásznő. - Én még akkor sem mondanám ezt, ha a fellebbezési indítványunkat végül, azt érdemben nem vizsgálva, elutasítják. Uniós csatlakozásunk óta a szerzői jogot nem nálunk írják, Európában a feltöltés jogsértő jellege nem kérdéses, ott sokkal szigorúbban viszonyulnak a dologhoz.