Tizennégyféle juttatás az étlapon
A félezer embert foglalkoztató Legrand-Kontavillnél öt éve vezették be a cafeteria-rendszert, akkor 110 ezer forint értékben választhattak a dolgozók a természetbeni juttatásokat összefoglaló étlapról. Az idén az összeg 180 ezer forint. Gyorsabban nőtt tehát, mint az infláció, ám még messze van a 400 ezer forintos határtól, ameddig - az önkéntes nyugdíjpénztári támogatást kivéve - a munkáltatók adó- és járulékmentesen adhatnak dolgozóik keresetét kiegészítő juttatást. A cégnél a legkedveltebb a melegétel-utalvány - az idén már havi tízezer forint értékben adható köztehermentesen - és az üdülési csekk. Sokan élnek az otthoni internet lehetőségével, a kért támogatás négytől-tízezer forintig tejed. Az HR igazgató, Gáborné Sebesi Katalin elmondása szerint az egészségpénztári tagság népszerűsége viszont csökkent.
A szentesi cég által nyújtott kompenzációs csomag nagyjából megfelel a hazai gyakorlatnak. A Mercer tanácsadó tavalyi felmérésében szereplő vállalatok átlagosan éppen ennyi béren kívüli juttatást adtak dolgozóiknak. A Hewitt nemrég készült áttekintése szerint 260 ezer forint körül van az idei cafeteria-keret. A jelentősnek tűnő eltérés a mintának is betudható, hiszen a felmérésben több, a humánpolitikai versenyben vezető cég szerepel. Párniczky Tibornak, a Hewitt vezető tanácsadójának elmondása szerint a külföldi tulajdonú cégeknél gyakoribb a társadalombiztosítási kiegészítő szolgáltatások nyújtása - például az egészségpénztári vagy nyugdíjpénztári támogatás -, mint a hazaiaknál.
A cafeteria-rendszerek lényege az, hogy a cég, csokorba gyűjtve a köztehermentes vagy adókedvezménnyel támogatott juttatásokat, felkínálja a választás lehetőségét a munkavállalóknak, egy adott összeghatáron belül - a Mercer összesítése szerint ezekből most éppen tizennégyféle létezik. Az ő adataik alapján a legnépszerűbb az otthoni internet - ez a cégek kilenctizedénél szerepel a kínálati listán -, ezt követi az önkéntes egészségpénztári hozzájárulás, az üdülési csekk, a hideg étkezési utalvány, az önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás. Nem tűnik túlzottan elterjedtnek viszont az önerőből való tanulás - ennek támogatása a cégek negyedénél található meg a kínálatban.
A támogatott formák és kedvezmények nem kőbe vésettek, így a jogszabályalkotók és a vállalkozások között évről évre folyik a macska-egér játék. A Mercer felmérése alapján, az utóbbi években a cégek mindössze 16 százaléka hagyta változatlanul kínált juttatásainak módját, illetve mértékét. Az idén sem árt résen lenni. Némely támogatás összeghatára megemelkedett - mint az étkezési utalványé 500, illetve ezer forinttal, az iskolakezdési támogatásé szintén ezer forinttal, az ajándékutalvány értéke pedig közel tíz százalékkal -, az önkéntes pénztárakhoz adható adó- és járulékkedvezmények viszont rendre szigorodnak. Tavaly és az idén mintha az egészségpénztárak kerültek volna a "célkeresztbe", nagyon beszűkült a kedvezményezett szolgáltatások köre, a köztehermentes támogatás pedig a minimálbér ötödére, havi 13 ezer forintra csökkent, míg a nyugdíjpénztáraké a korábbi 130 százalékos maximumról a minimálbér 50 százalékára mérséklődött.
A megkérdezett cégek közül az Albacomp vezérigazgatója, Pukler Gábor válaszolta azt, hogy őket az egészségpénztári kedvezmény mérséklése érinti érzékenyen. Bár a cégnél nem működik cafeteria- rendszer, háromféle juttatást nyújtanak a dolgozóiknak: étkezési utalványt, otthoni internet-előfizetést, és a fizetés három százalékának megfelelő egészségpénztári hozzájárulást. Az idei szűkítéssel a dolgozók mintegy tizedénél átlépik a köztehermentes határt, ami azt jelenti, a cégnél nem ritka a havi 450 ezer forintot meghaladó kereset. A megoldás módján töprengenek - mondta a vezérigazgató -, ám döntés még nem született.
A székesfehérvári számítástechnikai cég némileg abban is eltér a többitől, hogy a vállalkozások többsége ezeket a béren kívüli juttatásokat egy öszszegben és nem a kereset arányában nyújtja. - A munka minőségét és a képzettséget a keresetekben honoráljuk, a béren kívüli támogatásoknak nem az a célja, hogy tovább növelje a jövedelmi szakadékot - indokolta az egységes juttatások rendszerét Gáborné Sebesi Katalin, valamelyest rácáfolva a munkaügyi kutatók által tapasztalt gyakorlatra.
Differenciálásról a Magyar Postánál sincs szó, a több tízezer embert foglalkoztató nagyvállalat cafeteria-rendszere a kialakított menüsorok miatt figyelemre méltó. Összesen 160 ezer forint értékben kilencféle szolgáltatási csomagból választhatnak a dolgozók. - Tudjuk, hogy ezzel nem kerülünk a legbőkezűbb cégek közé - jegyezte meg a vezérigazgató-helyettes Szűcs Ildikó -, ám így is évi 5,4 milliárd forintba kerül csak ez a jóléti juttatási rendszer, aminek értéke az idén majd negyedével nőtt. A kollektív megállapodások során kialakított csomagokból évente egyszer választhatnak a dolgozók.
Vannak támogatások, amelyek feltételhez kötöttek, így az önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztári tagsághoz magának a munkavállalónak is hozzá kell járulnia, üdülési csekkre csak az jogosult, aki nem vett igénybe a cégtől kedvezményes üdülést. Mindegyik csomaghoz pár szavas eligazítást fűznek, hogy kiknek ajánlják. A legkedveltebb csomag tapasztalataik szerint az, amelyet a nyugdíjhoz közel álló öngondoskodó kollégáknak alakítottak ki: ennek keretében a nyugdíjpénztári megtakarításhoz összességben 96 500 forint támogatást ad a cég, emellett 54 ezer forint értékű hidegétel-utalványt és háromszor 6500 forint értékű - meghatározott könyv- vagy illatszerboltokban, barkácsáruházakban, élelmiszerüzletekben beváltható - ajándékutalványt.
