Hétfőn a Fővárosi Bíróságon megkezdődött Balázs László ex Baumag-elnök és 11 társának büntetőpere. A 31,8 milliárd forintos hűtlen kezeléssel vádolt vállalkozó és volt kollégái tagadták bűnösségüket.

A több mint 3 órán át tartó vádbeszéd szerint a Baumag köré szövődő cselekmények 1995-re nyúlnak vissza. Ekkor Balázs László a Kamaraerdei Tüzép építőanyagkereskedés vezetője volt. Későbbi vádlotttársaival olyan tőkebevonási technika mellett döntöttek, amely a szövetkezeti törvény alapján a pénzitézeteknél szükséges háttértőke nélkül is folyamatos befizetésekkel kecsegtetett a befektetők részéről. Az ennek érdekében megalakított Baumag Általános Befektetési Szövetkezet alapító vagyona mindössze 70 ezer forint volt. Ezt követően a bankiaknál magasabb hozamígérettel tagokat csábítottak magukhoz, akik az ügyészség szerint nem a szövetkezés, hanem kifejezetten a hozam (kamat) reményében csatlakoztak.

Mivel „betétről” nem lehetett szó, Balázs és társai a legváltozatosabb Baumag-pecsétes papírokat adtak a befizetők kezébe, kezdve a „Baumag Építőanyag Vásárlói Klub” tagságtól az ilyen-olyan Baumag elnevezésű szerveződésekig.

Már az első tört évben majdnem egymilliárd forint folyt be, de ezt követően az összegek évről évre megtöbbszöröződtek. 1998-tól évente már több mint 10, 2000-től már több mint 20, 2002-ben és 2003-ban – tehát már a csőd árnyékában – is több mint 30 milliárd forintot fizettek be az emberek a magas hozam reményében. (A „legsikeresebb” év 2001 lehetett, amikor a be- és kifizetések különbsége 14 milliárdos „hasznot” mutat.)

1995-től a 2003-as végig a Baumag-csoportba közel 160 milliárd forint került. Vissza összesen 144 milliárdot fizettek, vagyis a többi kvázi „haszon”. Ebből a csoport önmagára 6,6 milliárdot költött.

Az ügyészség nem tagadta, hogy a befolyt pénzből indultak beruházások, de azok Balázs eredeti ígéretei ellenére a 2003-as csődig nem termeltek nyereséget. Időközben a csoport több tucat tagúvá vált, amelyek között nem egyszer „pörgették a pénzt”, részben kivonván azt a befizetéseket fogadó szövetkezetből, részint fiktív tőkeemelésekkel a vagyonosodás látszatát keltve. Az ügyészség szerint Balázsék az utolsó években már a Baumag lehetséges csődjére készülve a pénzeket és a vagyont szisztematikusan kivonták a szövetkezetből. A 2003 október 9-i kifizetési stop körül esetenként tízmilliárdos pénzmozgások is tapasztalhatók voltak az időközben megszerzett Baumag Vagyonkezelő – mai nevén Agenda-H – Szövetkezet és a Baumag Ingatlanfejlesztő között úgy, hogy az utóbbi valós vagyonelemeket (vagy pénzt) adott át, amiért cserébe saját értékpapírjait kapta meg. Így a szövetkezet szinte teljesen „kiürült” és függetlenné vált a vagyon felett máig rendelkező Agenda-H-tól. Az ügyészség szerint a vádlottak 12700 befektetőt összesen 31,8 milliárd forinttal károsítottak meg. (Ennyi követelést nem fizettek vissza.)

Balázs László és vádlotttársai a vádakat elutasítják, bár a cselekmények megtörténtét – mint értesültünk – jórészt elismerik. Ennek kifejtésére számos elkövetkező tárgyalási nap rendelkezésükre áll. (A következőn a négy éve pénzük után futó közönség zúgolódása miatt zárt körben.) Szakértők szerint az első fokú eljárás jó, ha idén befejeződik, de a fellebbviteli eljárásokkal együtt végleges döntés csak évek múlva születhet. Ebből a szempontból a Baumag felszámolója által a vagyonért indított másik „nagy” polgári per sem kecsegtet túl sok jóval: ebben egy 2005-ben megtartott „tülekedős”, majd egy „kivetítős” perforduló óta nem történt semmi.