Ezek a hivatalok látják el az önkormányzatok működésének törvényességi ellenőrzését, emellett másodfokú hatóságként a települési jegyzők hatósági határozatai ellen benyújtott fellebbezések ügyében is eljárnak - a polgárok évente hetvenezer jogorvoslati kérelmet nyújtanak be -, ám az államtitkár szerint a változást sem a helyhatóságok, sem az emberek nem érzékelik majd. Bár a jelenlegi húsz közigazgatási hivatalból csupán hét regionális hivatal marad, a többi 13 megyeszékhelyi kirendeltségként működik tovább. Az ügyfelek tehát mindenütt a megszokott helyen intézhetik ügyeiket.

A végleges struktúrát január 31-ig kell kialakítani, annyi azonban bizonyos, hogy a változás az érdemi ügyintézőket alig érinti: ők többnyire ugyanott dolgoznak tovább. Regionális szintre kerülnek viszont például a pénzügyi, a számviteli, a személyzeti, valamint a köztisztviselők képzésével és a többi területi államigazgatási szerv tevékenységének koordinálásával kapcsolatos feladatok.

Az alkotmány a kormányt hatalmazza fel, hogy hatályon kívül helyezze azokat a jogsértő közigazgatási határozatokat, amelyek ellen már egyéb jogorvoslatra nincs lehetőség. Ezt a regionális közigazgatási hivatalok vezetői mint a kormány területi hivatalának vezetői kezdeményezhetik az önkormányzati miniszteren keresztül.

Bujdosó szerint az átszervezés az idén hétszázmillió forint megtakarítást hoz, azzal pedig, hogy a kirendeltségek tevékenységét a régiókból irányítják, a térségben egységesebbé válhat a jogalkalmazási gyakorlat, és javulhat a munka színvonala. Ugyanakkor a közigazgatási hivatalokon belül működő fogyasztóvédelmi apparátus koncentrálása például lehetővé teszi, hogy a korábban három megyében dolgozó emberek a régióban jóval nagyobb erőkkel lépjenek fel. Ha eddig egy balatoni ellenőrzésre csak a Somogy megyei felügyelőséget küldhették ki, mostantól a régióhoz tartozó Tolna és Baranya embereit is bevonhatják az ellenőrzésbe.

A tavalyi 154 fős leépítést már a regionalizációra figyelemmel hajtották végre, így a létszámcsökkentés főként a kiszolgálóapparátust érintette. Kevesebb a vezetői szint is, hiszen a húsz minisztériumi főosztályvezetői besorolású hivatalvezetőből csupán hét maradt. A 13 megyei kirendeltség élén állók a ranglétrán egy lépcsőfokkal lejjebb kerültek, ezekben a hivatalokban megszűntek a főosztályvezetői státusok, illetve a funkcionális szervek, például a gazdasági és a szervezési főosztályok is.

A Fidesz ezzel kapcsolatban alkotmányossági aggályokat emleget, és kilátásba helyezte, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul. Bujdosó szakmai véleménye szerint: az átszervezés nem érinti a közigazgatási hivataloknak a kétharmados önkormányzati törvényben meghatározott érdemi hatásköreit, csupán a közigazgatási szerv megjelölése változott. Erről pedig egy májusi alkotmánymódosítás alapján az Országgyűlés feles törvényben is dönthet.