A lassan kirajzolódó kép szerint az etióp inváziót az Egyesült Államok áldásával és aktív segítségével készítették elő. A Pentagon és a CIA egyaránt részt vett az etióp akcióban: pénzt, kiképzőket és műholdas felvételeket adtak. Az USA Kenyában zsoldosokat toborzott, akiket hírszerzési céllal Szomáliába küldtek. A 2004-ben az ENSZ támogatásával megalakult, ám gyakorlatilag egyetlen vidéki városba visszaszorult átmeneti kormány megsegítésének egyetlen célja volt: az al-Kaida kifüstölése. A britek az elit SAS-kommandó tagjait küldték Kenyába, hogy segítsenek a határ lezárásában.

Szomáliában Sziad Barré elnök 1991-es megdöntése óta nem volt központi kormány. Az általános anarchiában az egyes klánok vezetői önállóan kormányozták a saját területüket, és egymással háborúzó milíciáik sarcot szedtek a lakosságtól. Az Iszlám Bíróságok Koalíciójának győzelme átmenetileg véget vetetett a káosznak, de ennek vallási diktatúra volt az ára. A koalíció bukása után azonnal kiújultak a harcok, általános a bizonytalanság, a hadurak újjászervezik saját fegyveres csoportjaikat. Mogadishuban gyakori a lövöldözés, a városba vezető utakon ismét felbukkantak a vámot szedő martalócok.

Az etióp alakulatok heteken belül kivonulnak, helyüket feltehetően az Afrikai Egységszervezet békefenntartói veszik át. Uganda már fel is ajánlott egy zászlóaljat, és az AESZ küldöttsége Szomáliában készíti elő a nemzetközi erők telepítését. A múlt héten arról is megállapodás született, hogy megemelik az eredetileg tervezett nyolcezres létszámot. A finanszírozás azonban megoldatlan, a fejlett országok anyagi segítsége nélkül nincs esély a sikerre.

Az USA egy repülőgép-hordozóval erősítette meg a Kelet-Afrika partjainál lévő flottáját. Az amerikaiak minden gyanús hajót megállítanak, miközben a kenyai haditengerészet is általános készültségben van. Az amerikaiak a térségben Dzsibutiban tartanak fenn állandó támaszpontot, ahol - nagyobb francia kontingens mellett - több mint ezer tengerészgyalogos és kommandós állomásozik. Ezek az egységek feltehetően részt vesznek az al-Kaida tagjai utáni hajszában.

Irak és Afganisztán után nyílik a régióban a harmadik front a terroristák ellen. Már csak George W. Bush elnök aláírására vár a parancs, amely megalakítja az amerikai fegyveres erők Afrikai Parancsnokságát (Africom). Ennek feladata a terrorizmus elleni harc mellett a humanitárius akciók támogatása lesz. Az Africom lesz az amerikaiak hatodik regionális katonai parancsnoksága. Tevékenységének célja egy szóvivő szerint "az új Afganisztánok kialakulásának megakadályozása". A döntésben feltehetősen szerepet játszott, hogy az Egyesült Államok olajimportjának 10 százaléka a fekete kontinensről származik, és ez az arány 2020-ig megduplázódhat. Az Africom segítséget ad majd az afrikai országok fegyveres erőinek kiképzéséhez, és katonai parancsnoka mellett a külügyi tárca által kinevezett civil vezetője is lesz.