Bajban a Beatles kiadója
Az internet fölöslegessé teszi a kompaktlemezt (cd) - elsősorban ez okozza a zenekiadók nehézségeit. Az EMI - amely a négy nagy egyike a Sony BMG, a Warner Music és a Universal Music mellett - a napokban erősítette meg, hogy a költségeket csökkentő átszervezést hajt végre, s szeretne évente megspórolni vagy kétszázmillió dollárt. Távozik a cég éléről Alain Levy, a zenei üzletág vezére, és David Munns alelnök. A cég elnöke, Eric Nicoli bejelentését azonban megelőzte, hogy a vállalat profitfigyelmeztetést adott ki. Ebben jelezte, hogy az éves árbevétele mintegy tíz százalékkal kisebb lesz a tervezettnél, mire a részvényárfolyam Londonban ugyancsak tíz százalékot esett péntek reggel. Az EMI piaci értéke így négymilliárd dollár alá került.
A rossz piaci feltételekkel, a kamatemelések miatti keresletcsökkenéssel magyarázta a folyamatokat Nicoli, akit a részvényesek már hosszabb ideje élesen bírálnak, s azzal vádolnak, hogy az ő üzletpolitikája - akárcsak előző munkahelyén, a United Biscuitsnél - váltotta ki a részvényárfolyam hanyatlását. Szemére vetik azt is, hogy nem talált partnert a nehéz időkben. Védelmezői viszont azt mondják, hogy az EMI már akkor bajban volt, amikor Nicoli csatlakozott a céghez 1999-ben. A következő években az egész iparágnak súlyos veszteségeket okoztak a digitális kalózok, akik a világhálón terjesztették, s ingyen letölthetővé tették a legújabb felvételeket is. A nagy cégek azonban pereket indítottak, amelyek közül a legismertebb a Napster elleni eljárás volt. A szerzői jogok rendezése azonban csak részleges megoldást hozott magával: az új digitális eszközök révén mind kedveltebb a letöltés, s mind kevesebben vásárolnak cd-t, amely egyébként korábban a zenekiadóknak rengeteg pénzt termelt. Friss adatok szerint a cd-k és dvd-k forgalma tíz százalékkal mérséklődött tavaly. A Sony BMG előrejelzése szerint a következő három évben a felére zuhan az értékesítés. A letölthető formák iránti érdeklődés ugyan évente 25 százalékkal növekedhet, de nem pótolja a cd-k leáldozásából származó veszteséget.
Ezt a piaci eltolódást mutatja egyébként az a szintén friss fejlemény, hogy a Music Zone zeneműbolt-hálózat tönkrement Nagy-Britanniában.
Tény, hogy a karácsonyi vásár nem sikerült jól. A Robbie Williams-, s az újrakevert Beatles-album nem jött be. Holott az év utolsó hónapja hozza a bevételek negyven százalékát. Az EMI piaci részesedése viszont tíz százalék alá süllyedt az ünnepi készülődés időszakában Nagy-Britanniában. Az Egyesült Államokban az EMI egyetlen lemeze sem került be a tíz legjobb közé 2006-ban.
Nicoli nem tehet mást, mint hogy megpróbál előremenekülni, s befektetőket találni. Eddigi kísérletei kudarcot vallottak. A Time Warnert szerette volna megnyerni, aztán a Permira befektetői csoportot, de mindkettő nemet mondott - eddig. Most, hogy csökken az EMI piaci értéke, persze meggondolhatják magukat.
A cég alapító elődjének a London Gramophone Company számít, amely 1897-ben jött létre, majd 1931-ben egyesült a Columbia Gramophone Companyval - Electric and Musical Industries (EMI) néven. Az ötvenes években az EMI adta ki Elvis Presleyt az Egyesült Államokon kívül, továbbá Frank Sinatrát, Nat King Cole-t és Peggy Leet. Majd következett a Beatles 1962-ben. A hetvenes években a gyengélkedő vállalatot felvásárolta a Thorn, amely 1992-ben bekebelezte a Virgin Musicot is. Ám négy évvel később az EMI és Thorn útjai elváltak. Most megint kérdés, túléli-e az EMI a technológiai és piaci változásokat, s hogy ki segít neki ebben.
