A gazdasági, a környezetvédelmi és a földművelésügyi minisztérium tavalyi közös jelentése szerint az alternatív energiaforrások 2010-ig az összenergia-termelés 6,2 százalékát tehetik ki Magyarországon. Ennek eléréséhez 73 milliárd forintnyi államilag támogatott beruházásra lenne szükség - hangsúlyozta a kormánynak készült jelentés.

 A 2007-2013 közötti kormányzati elképzeléseket megfogalmazó Új Magyarország Fejlesztési Terv céljai között szerepel a hagyományos, úgynevezett fosszilis energiahordozók arányának csökkentése mellett a megújuló energiaforrások szerepének növelése, az energiahatékonyság javítása és az energiatakarékosság erősítése. Főként helyi energiatermeléssel számol a program a biomassza, a geotermikus, a szél- és a napenergia esetében.

A fejlesztési terv külön kitér a növényi alapanyagú üzemanyagok térnyerésének elősegítésére. A környezetvédelmi tárca adatai szerint az Új Magyarország Nemzeti Fejlesztési Tervben - nem véglegesen - mintegy 45 milliárd forint áll rendelkezésre az alternatív erőforrások alkalmazására. A 2007-es költségvetésben az ÚMFT Környezet és energia operatív programra 1,4 milliárd forint szerepel, míg az energiafelhasználás javítására kétmilliárd forintot irányoz elő a büdzsé. Az európai statisztikai hivatal, az Eurostat 2004-es adatai szerint Magyarország az ötödik helyen áll a geotermális energia felhasználásában az uniós rangsorban.

A napenergia-hasznosítást tekintve az EU-25-ök listájának második felében, a biomassza esetében az utolsó harmadban, víz- és szélenergia viszonylatában az utolsó negyedben helyezkedik el az ország. Az Energiaklub összesítése szerint a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), valamint a gazdasági és a környezetvédelmi tárca eltérően ítéli meg, hogy mely alternatív energiahordozók, milyen mértékben állnak rendelkezésre Magyarországon.

Az Akadémia és az egyetem úgynevezett potenciálbecslése is azt mutatja, hogy a napenergiából évi több mint 1600 petajoule (Pj) energiát lehetne nyerni. A két minisztérium adatai szerint ez az érték mindössze négy petajoule körül mozog. Jelentős eltérés mutatkozik a szélpotenciál becslésében is a két kutatóműhely és a tárcák adataiban. A rangsort az Akadémia és a BME mérése szerint is a napenergia vezeti magasan, ezt követi a szél, majd a biomassza.

 Az alternatív energiahordozók felhasználását egyebek mellett a 2001-ben elfogadott, majd többször módosított villamosenergia-törvény és egy 2005-ben elfogadott országgyűlési határozat szabályozza. A villamosenergia-törvény előírja, hogy segíteni kell a megújuló energiahordozók és a hulladék mint energiaforrás felhasználását. A jogszabály meghatározza, hogy legfeljebb mekkora mennyiségű energiát kell átvennie a villamosenergia-hálózat üzemeltetőjének, csakúgy, mint a minimális átvételi árat, amely jelenleg valamivel több mint 23 forint. A 2005-ben elfogadott országgyűlési határozat egyebek mellett arról rendelkezik, hogy törvényi módosításra van szükség a termálvíz jobb felhasználása érdekében, módosítani kell a gáztörvényt a biogáz-felhasználás elősegítésére, valamint az erdőtörvényt is meg kell változtatni azért, hogy növekedhessen az energiaültetvények nagysága.

 A határozat szerint az Európai Uniós ajánlásait figyelembe véve kötelezővé kell tenni biodízel üzemanyagokba keverését, 2007-től két, 2010-től legalább négy százalékos mennyiségben. A kormány egy 2004-es határozatában rendelkezett a megújuló energiaforrások üzemanyagba keveréséről, meghatározva egyebek mellett azt, hogy a motorbenzinbe kevert bioetanol és a gázolajba kevert biodízel után 2010. december 31-ig jövedékiadó-visszatérítés legyen érvényben. Egy 1999-es kormányhatározat 2010-ig terjedő hosszú távú energiatakarékossági programot indított, melynek céljai között szerepel a megújuló energiahordozó-felhasználás növelése.

 Az Európai Unió 2001-es irányelve kötelezővé tette a tagországok számára a megújuló energiahordozók felhasználásának növelését, ezen belül az alternatív energiával megtermelt villamos energia részarányának növelését. A biodízel és bioetanol hagyományos üzemanyagba keverését egy 2003-as irányelv írta elő.
(MTI)