Tűzharc közben könyvelni?
Franciaországban 32 segélyszervezet közül 17-nél kisebb-nagyobb hiányosságokra bukkantak a cunami áldozatainak szánt pénzek felhasználását ellenőrző számvevők. Az összegyűjtött 330 millió euró egy részét kevéssé hatékonyan, illetve lassan költötte el a vizsgálat alá vont civil szervezetek többsége, s az adományozókat sem tájékoztatták kellőképpen - írta a Le Figaro. A helyi Vöröskereszt például az összegyűlt pénz 85, a katolikus segélyszervezet 80 százalékát nem használta fel időben.
A kérdés ezek után adott: ha Franciaországban ennyi hiba "csúszott be", vajon mi folyik Magyarországon?
A civil szervezetek törvényességi felügyeletét az ügyészség gyakorolja, gazdálkodásuk szabályosságát az adóhatóság vizsgálja. A nagy segélyszervezetek kivétel nélkül közpénzzel is gazdálkodnak, ami szigorúbb, számvevőszéki ellenőrzést jelent. A Máltai Szeretetszolgálat és a Vöröskereszt állandó költségvetési támogatást is kap - úgy 200-200 milliót évente -, ezért őket az Állami Számvevőszék (ÁSZ) külön is ellenőrzi, és nemcsak az állami, hanem a magánadományok fölhasználását is. A többieknél csak a közpénzek útját követik, pedig az állami támogatások csökkennek, a magánadományok aránya pedig növekszik.
A magánadományozók számára megnyugvást jelenthet, hogy az öt nagy segélyszervezet közhasznú szervezetként működik, ami az átlagosnál szigorúbb szabályokkal (cserébe nagyobb kedvezményekkel, például adómentességgel) jár. Az uniós szabályok is a garanciát erősíthetik, mivel a segélyesek többsége nemzetközi humanitárius forrásokra is pályázik, melyek lehívását rendkívül szigorú szabályokhoz kötik. Olyannyira, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) csecsenföldi gyermeksegélyezési projektje során a ruhaosztás előtt még a kedvezményezett gyermekek cipőméretét is be kellett mutatniuk. "Mire egy nagy volumenű projektet jóváhagynak, a gyerekek kinövik a cipőt" - érzékeltette a szabályok abszurditását Fekete Dániel, a MÖSZ sajtósa.
A hatóságoknak több mint 75 ezer társadalmi szervezet és alapítvány tételes ellenőrzését kellene elvégezniük, ráadásul olyan jogszabályok alapján, melyek nem rendelnek szankciókat a teljesség-valódiság-következetesség hármas törvényi elvárásának megszegéséhez. Így aztán például a bevételek eltitkolása, a belső ellenőrzési szabályok hiánya, a pénzadományok céltól eltérő fölhasználása, a lekötött segélybetétek kamatainak működésre fordítása, a költségvetési támogatás pénzügyi ellenjegyzés nélküli elköltése (vagy fölvett hitel fedezetéül hasznosítása), a kötelező éves közhasznúsági jelentések "elnagyolása", a források összemosása, a könyvvizsgálat elmulasztása - mindez gyakorlatilag büntetlenül marad, még az állami pénzek esetében is, nemhogy a magánadományoknál... Esetenként tehát a részlegesség-valótlanság-következetlenség "szentháromsága" jegyében zajlik az adománygyűjtés, ezt számvevőszéki jelentések igazolják. A rekordot valószínűleg a Vöröskereszt tartja: a róluk szóló tavalyi ÁSZ-jelentés szinte az összes fölsorolt hiányosságot tartalmazta. Az ÁSZ szerint nem egyedi esetről van szó: a civil szervezetekre, adománygyűjtőkre általában jellemző a jól szervezett, hatékony gazdasági szervezetek, belső ellenőrzési mechanizmusok hiánya.
Egy konkrét pénzadomány sorsának követését megnehezíti a közös segélyszámla (néhány cég vállalja ugyan a célhoz kötött adományozást, bár a baptisták éppen most térnek vissza a kötött, intézményi támogatásra a cunami-árvák egyéni segítése helyett). A természetbeni adományok követése pedig gyakorlatilag lehetetlen. Továbbá, ha nem tudják elkölteni a pénzadományt, mert túl sok gyűlt össze, hová kerül? A maradványok fölhasználására ugyanis többféle megoldással élnek a segélyesek, s a vizsgálatok szerint ezek sem mindig hatékonyak. Az Indonéziában kórházat építtető Magyar Vöröskereszt például az összegyűjtött 700 millió forintból csak százmillió körüli összeget költött el; a többit teljesítés alapján utalják, ami pedig megmarad, várhatóan a kórház működtetésére, eszközbeszerzésre fordítják. Ha pedig túl sok adomány gyűlik össze, a maradékból föltöltik a raktárakat (homokzsák, sátor stb.), tájékoztatott Morzsányi Éva, a Vöröskereszt főigazgatója. Más szervezetek, például az ökumenikusok regionális alapot hoznak létre, amit a következő katasztrófa utáni helyreállításkor költenek el, s erről minden adományozót tájékoztatnak.
Nem lehet persze általánosítani: a segélyszervezetek tevékenysége a megkérdezett szakértők szerint sokat javult az elmúlt években, és sokszor önhibájukon kívül teljesítik hiányosan a kiskapukkal teli törvényeket. - "Próbálj már meg egyszer síró árvák között bizonylatokat töltögetni, miközben lőnek" - érzékelteti az adminisztrációs szabályok és a mindennapi munka között tátongó szakadékot az egyik segélymunkás.
Összegezve, az adományozók, akár franciák, akár magyarok, legfeljebb Murphy törvényére hagyatkozhatnak: "A felderíthetetlen hibák végtelenül változatosak, szemben a felderíthető hibákkal, amelyeknek száma a dolog természetéből következően: korlátozott."
