Az emlékév hivatalosan márciusban kezdődik el, de az állami programsorozatról egyelőre csak annyi tudható biztosan, hogy védnöke Kodály Zoltán özvegye, Péczely Sarolta lesz. Az illetékes Oktatási és Kulturális Minisztérium tájékoztatása szerint a programsorozatra fordítható összegről és így az események pontos számáról csak néhány héten belül születik végleges döntés.

- Ma Magyarországon csak a felszínen megfelelő Kodály Zoltán, a zeneszerző, népzenekutató és zenepedagógus megítélése. A világszerte ismert "Kodály-módszer" nem kap őt megillető rangot iskoláinkban, tanterveinkben. Bár elvben mindenki egyetért azzal, hogy "Legyen a zene mindenkié!", a gyakorlatban az iskolákból szinte kiszorul az énekoktatás, és a növekvő költségek miatt egyre kevesebben engedhetik meg maguknak, hogy zeneiskolában, amatőr zenekarban, énekkarban foglalkozzanak a zenével - mondja Kollár Éva, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének elnöke, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora.

Kiemelte: Kodály Zoltán egy nemzetnevelő eszmerendszert teremtett, munkatársaival együtt komplex zenei nevelési módszert dolgozott ki, amely a muzsika embert formáló, szellemi, érzelmi fejlődést segítő szerepén alapul. A módszer ma is aktuális, jól alkalmazható, egyáltalán nem járt el fölötte az idő. - De az esztétikai nevelés háttérbe szorulása, az ének-zene órák számának, illetve az alapfokú művészeti oktatásra fordítható pénznek a csökkentése, a vonzó jövőkép nélkül hanyatló tanárképzés már érezteti a hatását: ma még sok százezren tagjai kórusoknak, zenekaroknak, népzenei együtteseknek, de gyerekeink már nem veszik át a felnőtt generáció zenei köznyelvét, a zenei tudás igényét.

Ez azt jelenti, hogy elfogy a közönség, és a fiatalok olyan élményből maradnak ki, amely segíthetne, hogy összefogásra képes, becsületes, a közért tenni akaró emberek váljanak belőlük. Pedig a zeneileg is művelt ifjúság nevelése olyan haszon lenne, amelyből egy társadalom a legmagasabb szinteken profitálhatna. Számtalan országban vették át tőlünk a Kodály-módszert, és nem értik, mi történik a zenetanítással Magyarországon. Bár a karnagyok munkája ma is szép eredményeket hoz, hiszen a magyar kórusok egyelőre sorra nyerik a díjakat külföldön, az utánpótlás hiányát nem lehet elrejteni - mondja az elnök asszony.

Mindenesetre a kettős Kodály-évfordulóhoz kapcsolódó megemlékezések már tegnap megkezdődtek: a Magyar Rádióban csütörtök este hangzott el A mikrofonnál Kodály Zoltán című tízrészes sorozat első adása. A sorozatban a zeneszerző előadásai (például Arany János dallamgyűjteményéről, Bartók Béláról, Erkel Ferencről), illetve azok a beszélgetések hangzanak el, amelyeket Bónis Ferenc zenetörténész készített Kodály Zoltánnal az ötvenes években.

- Kodály módszerének nem az a célja, hogy tízmillió muzsikust neveljen, hanem hogy tízmillió boldog embert - foglalta össze kérdésünkre Bónis Ferenc, miért is tartják különösen fontosnak, hogy a Kodály-évben minél több ember megismerhesse a zeneszerző életét, munkásságát. A Kodály Társaság ezért többféle programot tervez: március 19-től például háromnapos nemzetközi zenetudományi konferenciát rendeznek Kodály életéről, munkásságáról, zenei nevelési módszereiről és a népzenekutatásokról. Ezenkívül kórushangversenyeket tartanak vidéki városokban, ősszel az Erkel Társasággal közös emlékülést rendeznek Gyulán, és készül egy Bartók-Kodály tanulmánykötet is.

Az utánpótlás hiánya fenyeget