Egymillió embert vár Komárom
A nyolcvan éven át épített komáromi erőd létrehozását I. Ferenc osztrák császár és magyar király 1809-ben rendelte el. A cél világos volt: a birodalom legnagyobb erődjét akarta látni itt. Volt idő, amikor egy időben 3000 kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott a roppant művön. Elkészülte után 10-12 ezer katona elszállásolására volt alkalmas az objektum, amely képes volt a Dunát teljes egészében tűz alatt tartani. A másfél-hat méteres falvastagságnak köszönhetően az erőd bevehetetlennek látszott. A tüzérségi technika fejlődése azonban hamar bebizonyította ennek az ellenkezőjét, ami azzal járt, hogy a rendszer elvesztette stratégiai jelentőségét. Az első világháború után az erődrendszer északi része csehszlovák fennhatóság alá került, a déli maradt magyar kézen. A második világháború után az erőd a szovjet hadseregé lett.
A rendszer észak-komáromi (szlovákiai) elemei az Öreg- és az Újvár, a vág-dunai hídfő, a Nádor- és a Vágvonal; dél-komáromi tagjai a Csillagerőd, az Igmándi és a Monostori erőd. A két ország 2003 óta készül a közös előterjesztésre. Hosszas egyeztetések után ma írják alá a végleges dokumentációt, amelyet január végéig kell Párizsba elküldeni. Az UNESCO erről az anyagról 2008 nyarán dönt - mondta el lapunknak Fejérdy Tamás, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság titkárságvezetője. Évente legfeljebb 45 helyszínről ítélnek. Tavaly Vilniusban harminc jelentkező körül 18 nyerte el a címet - a listán jelenleg 137 ország 830 emléke szerepel.
A hazai értékek közül már listás címmel büszkélkedhet a budapesti Duna-part és a Várnegyed, az Andrássy út, Hollókő, az aggteleki karszt, a pannonhalmi bencés főapátság, a Hortobágy, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő tó és 2002-ben a tokaji történelmi borvidék is a kiválasztottak közé került. Fejérdy Tamás szerint az európai helyszínek túlsúlya miatt a vén kontinens értékei nehezebben kerülnek fel, ám a közös szlovák-magyar anyag jó eséllyel pályázik. (A következő jelölt a budai termálkarszt lesz.) A világörökségi címmel azonban nem jár automatikusan kormányzati pénz. Előnyt ez a titulus az uniós, illetve hazai pályázati források elnyerésénél jelenthet. Ha jelent. A Fertő tó környékén tavaly már az is fölmerült, hogy a kötelezettségek miatt a magyar falvak lemondanak a világörökségi címről.
A komáromiak nagy reményeket fűznek a jelentkezéshez. A tavaly százezer látogatót vonzó Monostori erődben már most is működik múzeum, de újabbakat szeretnének idehozni. Ágyú- és lőfegyvergyűjteménynek keresnek helyet, tűzszerészeti kiállítást terveznek, hadtörténeti kutatóbázist szeretnének kialakítani - sorolja az elképzeléseket Varga István, a Monostori Erőd Kht. ügyvezető igazgatója. Szálló kellene és fogadóépület, tanösvény és bicikliút. Brüsszeli pénzre is pályáztak - nem aprózták el, 14,5 milliárd forintot kértek -, de ha mégsem járnának sikerrel, akkor a regionális operatív programból remélnek forrást. Varga István szerint átgondolt fejlesztésekkel évente akár egymillió ember kulturált szórakoztatására is képesek lennének. Vallja, hogy a világörökségi címmel rövid időn belül önfenntartóvá tudnak válni.
Magyarország legutóbbi listás jelentkezése azonban nem volt sikeres: 2004-ben a nemzetközi szervezet nem vette fel a világörökségi listára az ősmaradványairól világszerte ismert települést, Ipolytarnócot. Ez azonban nem rontja Komárom esélyeit.
